Tízszázalékos ártöbbletet is jelenthetnek a felsőbb emeletek

Az elmúlt évek lakásár-növekedésének eredménye, hogy a vásárlók érzékenyebbé váltak a minőségre és az élhetőségre. Ez megmutatkozik az újlakás-kínálatban is – írja a Takarék Index vizsgálata.

Elsősorban a lakókörnyezet határozza meg az értéket, a lokációból nagyon sok, az élhetőséget befolyásoló tényező vezethető le. Nemzetközi kutatások alapján a vevők az ár, valamint a külső környezet mellett a lakás, illetve a szobák méretét, benapozottságát és elrendezését vizsgálják.

Leendő otthonuk kiválasztása során a vásárlók többnyire nem négyzetméretben gondolkodnak, hanem meghatározott szobaszámra van szükségük, azonban az ingatlanok drágulása miatt a vásárlás költségeinek csökkentése érdekében a vevők lemondanak egy-egy félszobáról, és egy háromszobás ingatlan helyett megelégednek az 1+2 félszobás vagy 2+1 félszobás otthonokkal. A Takarék Index elemzőinek vizsgálata megmutatta, hogy a fejlesztők – követve a vevők igényeit – az elmúlt években jellemzően csökkentették a lakások átlagterületét, és ugyanazt a funkcióbeosztást kisebb alapterületen építették meg 2019 végén, mint 2016 elején, amikor a 2019-es árak kevesebb mint kétharmadába kerültek csak a lakások.

A vizsgálatok kimutatták, hogy a társasházi fejlesztéseknél az emelet fontos értékmódosító tényező. A fejlesztők igyekeznek kihasználni az adott terület maximális beépíthetőségét, és magasabb házakat építenek. Buda és Pest külső részeinek alacsonyabb beépíthetősége azt eredményezi, hogy ezekben a városrészekben többségében négy- vagy ennél kevesebb emeletes társasházak épülnek. Pest belső kerületeiben 4–10 emeletes társasházak is épültek.

A magasabb társasházakban a fejlesztők gyakran differenciálják az árakat emeletek alapján. Ez a Takarék Index elemzőinek számítása szerint egy fejlesztésnél akár 10–15 százalékos, négyzetméterenként 70–100 ezer forintos árkülönbséget is jelenthet. A keresleti oldalon kedveltebbek a magasabb emeleteken fekvő lakások, a legfelső szinteken pedig gyakran különleges kialakítású, nagyobb teraszos, penthouse-lakásokat kínálnak a fejlesztők.

Az erkélyek, teraszok szintén befolyásolják az élhetőséget, a vevők egyre inkább igénylik az erkélyt, teraszt. Míg 2016 elején a még szabad lakást tartalmazó projektekben az otthonok 79 százaléka rendelkezett erkéllyel vagy terasszal, a Budapesti Lakáspiaci Riport 2019 negyedik negyedéves adatai szerint ez az arány már 91 százalékos volt. A Takarék Index vizsgálata szerint az új lakásokhoz átlagosan 9,2 négyzetméteres erkély vagy terasz tartozik, benapozottnak pedig az a lakás tekinthető, amelyik február 15-én legalább egy óra napfényt kap, amit szimulációs program segítségével a nap járását és az épület adottságait figyelembe véve számolnak ki.