Jogszerű az ágazati különadó

Az ügy háttere, hogy a Vodafone és a Tesco pert indított a magyar állammal szemben az ágazati különadóban fennálló adókötelezettségének eltörlése érdekében. Varga Judit igazságügyi miniszter azt mondta, a kormány 2010-ben a Gyurcsány-korszak utáni válságkezelési intézkedések keretében vezette be a távközlési és kiskereskedelmi külön­adókat, hogy stabilizálja a Gyurcsány–Bajnai-kormányok által csődközelbe juttatott államháztartást. A Pénzügyminisztérium közleményében emlékeztetett, a magyar bíróság úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Unió Bírósága előtt, kérve a 2013 óta nem létező ágazati különadó összeegyeztethetőségének vizsgálatát az uniós állami támogatási szabályokkal és a letelepedés szabadságával. A kormány és a pereket indító nagyvállalatok (és a pártjukat fogó bizottság) álláspontja között a lényegi különbség az volt, hogy a kormány nézete szerint a nagyobb teherbíró képességgel rendelkező és piaci erőfölényben lévő cégeknek nagyobb részt kell vállalniuk a közös teherviselésből. Ezzel szemben a multicégek a bizottság segítségét kérték, szerintük az ő teherviselő-képességük és versenypozíciójuk semmiben sem tér el a piacon működő kis- és közepes cégekétől. A luxembourgi bíróság szerint a különadó nem okozott hátrányos megkülönböztetést azzal, hogy az eltérő ténybeli helyzetben lévő jogalanyokat eltérő módon ítélte meg.

Az Európai Unió Bíróságának szintén tegnap meghozott ítélete alapján a Google nem kerülhette volna meg az adófizetési kötelezettségét a magyar reklámadóban, a bíróság ugyanis kimondta, hogy a reklámadó bejelentkezési szabályai nem ellentétesek a szolgáltatásnyújtás szabadságának uniós elvével.