Gazdaság

Tovább csökkent a munkanélküliség

Az idén januárral záruló háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 160 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,4 százalék volt, az egy évvel korábbihoz képest 9,5 ezerrel, illetve 0,2 százalékponttal kevesebb - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) csütörtökön.

Tovább csökkent a munkanélküliség
A foglalkoztatottak száma 17 ezerrel nőtt
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

A férfiakat és a nőket közel azonos szintű munkanélküliség jellemezte, a nők esetében a mutató értéke stagnált, a férfiaknál viszont javult.    

A tavaly október-decemberi háromhónapos időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 155 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,3 százalék volt.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adminisztratív adatai szerint a nyilvántartott álláskeresők létszáma 2020 január végére 1,7 százalékkal, 250 ezerre csökkent.
Tavaly november és idén január között az egy évvel korábbihoz képest a 15-74 éves férfiak körében a munkanélküliek száma 10 ezer fővel, 86 ezerre, a munkanélküliségi ráta 0,4 százalékponttal, 3,4 százalékra csökkent. A nők esetében a munkanélküliek száma 74 ezer, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt.

A 15-24 éves munkanélküliek száma 35 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 10,9 százalékra mérséklődött. A munkanélküliek több mint egyötöde ebből a korcsoportból került ki. A 25-54 évesek, a legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 3,1 százalékra, az 55-74 éveseké 1,9 százalékra csökkent.

A munkanélküliség átlagos időtartama 11,2 hónap volt, a munkanélküliek 31,0 százaléka legalább egy éve keresett állást, vagyis tartósan munkanélkülinek számított.

17 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma
 

A KSH csütörtökön egy másik jelentést is publikált, amely szerint a tavaly november és idén január közötti időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 498 ezer volt, 17 ezerrel több, mint egy évvel korábban, a 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,0 százalékra emelkedett.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 33 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 8,2 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma pedig 24 ezerrel csökkent.

A 15-64 éves férfiak körében a foglalkoztatottak létszáma 2 millió 425 ezer volt, foglalkoztatási rátájuk 0,6 százalékponttal, 77,1 százalékra nőtt.

A 15-64 éves nők körében a foglalkoztatottak száma 1 millió 990 ezerre csökkent, a foglalkoztatási rátájuk azonban demográfiai okokból 63,0 százalékra nőtt.

A tavaly október-decemberi 3 hónapos időszakban, azaz a negyedik negyedévben a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett.

November-januárban a legjobb munkavállalási korú, 25-54 éves népességben a foglalkoztatottak száma 3 millió 434 ezerre nőtt, foglalkoztatási rátájuk gyakorlatilag nem változott, 83,9 százalék volt.

A fiatal, 15-24 éves korcsoportban a foglalkoztatottak száma 287 ezerre, a foglalkoztatási ráta 28,6 százalékra csökkent.

Az idősebb, 55-64 éves korosztályban a foglalkoztatottak létszáma 694 ezerre csökkent, a foglalkoztatási ráta 1,8 százalékponttal, 57,4 százalékra emelkedett.

A 20-64 éves korcsoport esetében - amelyre az Európai Unió 2020-ra 75 százalékos foglalkoztatási célértéket tűzött ki - a foglalkoztatási ráta 0,6 százalékponttal, 75,3 százalékra emelkedett. A korcsoportra vonatkozó foglalkoztatási ráta a férfiaknál 83,1, a nőknél 67,6 százalék.

Stabilizálódik a munkaerőpiac
 

A foglalkoztatás stagnálására számítanak a következő időszakban az elemzők, akik szerint stabilizálódik a munkaerőpiac.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában kiemelte: bár éves szinten nőtt, de rövidtávon csökkent a foglalkoztatás a november-januári időszakban. A foglalkoztatás tehát a tavalyi évben vélhetően tetőzött, rövidtávon érdemi bővülés a kedvezőtlen külső környezet miatt nem várható - tette hozzá.

Megjegyezte, hogy bár a foglalkoztatás további növelésére még van tér, ehhez képzésre van szükség az inaktívak körében.

Úgy vélte, 2020-ban a magas beruházási ráta segíti a foglalkoztatás növekedését, azonban a kedvezőtlen külső környezet fékezheti azt, így összességében stagnálásra lehet számítani.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője kiemelte: a munkanélküliségi ráta a 15-64 éves korosztály körében januárban 3,5 százalékon állt, vagyis enyhén nőtt 2019 végéhez mérten, az előző év azonos időszakához képest ugyanakkor 0,1 százalékpontos javulást mutatott. Összességében tehát egy stabilizálódó munkaerőpiaci helyzetet jeleznek az adatok, vélhetően a hazai munkaerőpiac elérte a teljes foglalkoztatottság szintjét.

Hozzátette, hogy a munkanélküliek számát tekintve minimális, 5 ezres emelkedést mutatnak a számok az előző hónaphoz képest, de továbbra is közel vagyunk a rekordalacsony szinthez. Talán a legérdekesebb új folyamat, hogy a gazdaságilag aktívak száma már négy hónapja csökkenést mutat, ami a munkanélküliségi ráta enyhe emelkedésének irányába hat - jegyezte meg.

A vezető elemző szerint a 2019 egészében mért 3,5 százalékos átlagos munkanélküliségi ráta után az idén várhatóan hasonló szinten alakul a mutató. Noha jelentős lehet a munkaerőpiaci fluktuáció, a munkanélküliségi mutatókat ez érdemben nem érinti majd, mert a vállalatok munkaerő iránti igénye a digitalizálás és automatizálás ellenére is jelentős marad, főleg azon cégek körében, ahol még mindig megéri a munkaerőköltséget növelni a technológiai beruházások helyett.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője szintén úgy véli, hogy a jelenlegi csúcs körül ragadhat a foglalkoztatottság szintje, részben a világgazdasági bizonytalanságok miatt. Az év egészében a munkanélküliségi ráta 3,3 százalékra csökkenésére számít, hozzátéve, hogy a munkaerőpiac további bővülését elsősorban a munkanélküliként sem regisztrált inaktívak közül lehet várni.

Az MTI-hez eljuttatott kommentárjában az elemző kiemelte, hogy a legideálisabb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 75,3 százaléka dolgozott az adott időszakban, ami meghaladja az Európai Unió 73,2 százalékos átlagos rátáját, de elmarad az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 79,9 százalékos mutatójától. Úgy vélte, a foglalkoztatási ráta még megközelítőleg 4 százalékponttal javítható lenne összehasonlítva a jelenleg versenyképesebb uniós tagállamokkal, ami hozzávetőlegesen további 250 ezer új, betöltött álláshelyet jelentene a hazai munkaerőpiacon, és ezt követően lenne kijelenthető a teljes foglalkoztatottság.

Megjegyezte, hogy a foglalkoztatás egyre nehezebb minőségi bővülése mindaddig fennállhat, amíg a hazai nettó bérek el nem érik azt a nominális szintet, ami vásárlóerővel korrigálva már az unión belül is vonzó célpiaccá teszi a hazai munkaerőpiacot, és elindulna az átmenetileg távozott magasan képzett munkaerő visszaáramlása. Szerinte erre akár már középtávon is esély nyílhat a jelenlegi folyamatok alapján, kiváltképp, ha a jelenlegi ütemben folytatódnak az ezt segítő adócsökkentések, valamint egy munkavállalói adócsökkentés is tovább gyorsíthatná ezt a folyamatot, illetve egy esetleges forinterősödés is segítené a bérek relatív közelebb kerülését.

Kapcsolódó írásaink

Új Mercedesek Kecskemétről

ĀA régió egyik legnagyobb foglalkoztatója lett a gyár, és az itt készülő kompakt autók iránt a világpiacon és Magyarországon is egyre nagyobb az érdeklődés

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom