Gazdaság

Európai szinten is egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság

Egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság - írja az Európai Bizottság (EB) az európai szemeszter keretében szerdán közzétett országjelentése.

Európai szinten is egyedülálló mértékben nőtt a magyar gazdaság
Az átlagos gazdasági növekedés 2014 óta meghaladta a 4 százalékot, így 2019-ben a gazdaság képes volt ellenállni a nemzetközi növekedés lassulásának, részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően
Fotó: MH

A Pénzügyminisztérium szerdán délután kiadott közleményében a jelentésre reagálva azt írta: a dokumentum kiegyensúlyozott képet ad a magyar gazdaság eredményeiről és elismeri a kedvező hazai makrogazdasági folyamatokat. A tanulmány leszögezi, hogy a magyar gazdaság uniós összevetésben kimagasló, 4 százalék feletti átlagos gazdasági növekedést ért el az elmúlt 4 év során, és a következő években is folytatódhat az uniós átlag feletti teljesítménye.

A jelentés kiemeli, hogy a magyar gazdaság tavaly képes volt a nemzetközi és európai gazdasági lassulásnak is érdemben ellenállni, a növekedés fő mozgatórugója ugyanis a belföldi kereslet és a magas szintű beruházási aktivitás. Az erőteljes bérnövekedés és a kedvező hitelfelvételi lehetőségek, köztük a tavaly júliusban indult babaváró hitelprogram az előttünk álló években tovább ösztönzik a fogyasztást és a beruházásokat. Meglátásuk szerint 2020-ban valamivel visszafogottabb, de még mindig magas növekedés várható. A magyar bruttó nemzeti össztermékhez viszonyított államadósság továbbra is folyamatosan csökkenő pályán van, és a Bizottság szerint is azon marad a magyar kormány várakozásával összhangban, köszönhetően az alacsony költségvetési hiány és az erős gazdasági növekedés együttes hatásának.

A devizában fennálló államadósság csökkentésével és a magyar lakosság egyre növekvő szerepvállalásával pedig még inkább mérséklődött az állam finanszírozásának a nemzetközi pénzpiacok ingadozásának való kitettsége. Az országjelentés megállapítja, hogy a magyar bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, nyereségesen működik, és ellenálló a kedvezőtlen makrogazdasági fejleményekkel szemben, míg a nem-teljesítő hitelek aránya tovább csökkent, illetve az új hitelkihelyezések száma erősen növekedett. Az előző évekhez hasonlóan kiemelik a munkaerőpiac jó teljesítményét, amely továbbra is jellemzője a magyar gazdaságnak.

A foglalkoztatás szintje újabb történelmi csúcsra emelkedett, a munkanélküliség a válságot megelőző szint alá esett, a bérek jelentős mértékben emelkedtek az elmúlt két évben.

Az adózás területén a Bizottság hangsúlyosabban elismeri a gazdaságfehérítő intézkedéseket, külön kiemelve az áfarés jelentős csökkentését és az áfabeszedés hatékonyságának javítását. A tavalyi évhez hasonlóan ezúttal is elismeréssel szól az adórendszer egyszerűsítését célzó lépésekről, ideértve az adónemek számának csökkentését, illetve egyes munkavállalói járulékok összevonását - zárul a PM közleménye.

Az EB jelentése szerint az elmúlt években Magyarországon olyan erősen bővült a gazdaság, hogy mára már az Európai Unió (EU) egyik legmagasabb GDP-növekedési rátájával rendelkezik. Az átlagos gazdasági növekedés 2014 óta meghaladta a 4 százalékot, így 2019-ben a gazdaság képes volt ellenállni a nemzetközi növekedés lassulásának, részben a támogató makrogazdasági politikáknak köszönhetően.

Az erős munkakereslet továbbra is emeli a foglalkoztatási rátát, miközben a bérnövekedés is gyors maradt. A kedvező munkaerőpiaci tendenciák hozzájárultak az életminőség javításához és a szegénység csökkentéséhez. A beruházások rekordszintre emelkedtek a kedvező gazdasági kilátásoknak, az egyszerű finanszírozási feltételeknek, a támogató fiskális politikának, és az EU-s forrásoknak köszönhetően.

A jelentés azonban arra figyelmeztet, hogy a gazdasági növekedés hamarosan korlátokba fog ütközni, mivel a rendelkezésre álló képzett munkaerő hiánya akadályozza a termelékenységet fokozó beruházásokat és innovációt. A kormányzati kiadások csökkentésének terve és a fő kereskedelmi partnerek lassú gazdasági növekedése szintén korlátozhatják a hazai növekedést idén és jövőre.

Emellett, a makrogazdasági politikák könnyen kifulladáshoz vezethetnek, mivel a munkabérköltségek felülmúlják a termelékenységnövekedést, továbbá a növekvő termelési költségek növelik az inflációt és rontják az exportőrök versenyképességét. Emellett, a nagyon alacsony reálkamatlábak és a lakásépítési támogatások hozzájárultak az ingatlanárak gyors növekedéséhez.

A jelentés megjegyzi továbbá, hogy bár a munkanélküliségi ráta az egyik legalacsonyabb az EU-ban, a nemek közötti fizetési különbségek még mindig kiemelkedőek az unió többi országához képest.

Magyarország, mindemellett, csak korlátozott mértékben tett előrelépést a legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációjával kapcsolatban, továbbá nem történt előrehaladás a szociális transzferek és a munkanélküli ellátások javítása terén. A jelentés kihangsúlyozza, hogy a korrupcióellenes intézkedések terén nem történt fejlődés, illetve a bírói függetlenséggel kapcsolatos „továbbra is fennálló aggodalmak kezelésében” sem. A döntéshozatal és a társadalmi párbeszéd minősége és átláthatósága az egyik leggyengébb az EU-ban: ezen a téren sem állt be javulás.

Az Európai Bizottság jelentése szerint oktatás terén Magyarország az uniós átlag alatt teljesít: továbbra nagy különbségek állnak fent az iskolák oktatásának minősége terén és további fejlesztések szükségesek a korai iskolaelhagyás megakadályozásra.

Némi javulás állt be az egészségügyi szolgáltatások terén, de az ellátás hatékonysága továbbra is alacsonyabb, mint a legtöbb tagállamban.

A környezetvédelem továbbra is nagy kihívás Magyarországon: Intézményi kapacitáshiány akadályozza a környezetvédelmi törvények és politikák hatékonyabb végrehajtását. Továbbá, Magyarország csak mérsékelten tervezi csökkenteni üvegházhatási gázok kibocsátását 2030-ra, nagyrészt a széntüzelésű erőművek kiiktatása révén. Habár nukleáris energián kívül, Magyarország többet tervez befektetni a megújuló energiaforrásokba, elsősorban a napenergiába, szélenergia nem játszik szerepet a kormány jelenlegi terveiben.

Az országjelentést és az egyes területekhez kapcsolódó ajánlásokat következő lépésként a tagországok uniós ügyekért felelős miniszterei vitatják meg, mielőtt a tagállamok állam-, illetve kormányfői jóváhagynák azokat. Ezt követően a tagállamokon a sor, hogy nemzeti gazdasági és költségvetési szakpolitikáik keretében végrehajtsák az Európai Bizottság ajánlásait.

Kapcsolódó írásaink

Újabb felminősítést kapott Magyarország

ĀKomoly eredményeket értünk el az államadósság-csökkentés, a gazdasági növekedés, a devizaarány leszorítása és a versenyképesség javítása területén – mondta Varga Mihály

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom