Gazdaság

Varga Mihály: A kormány célja segíteni a családokat az otthonteremtésben

A kormány célja változatlan: segíteni a családokat az otthonteremtésben, lakáshoz juttatni a fiatalokat, és a ma közölt legfrissebb adatok azt jelzik, hogy jó úton járunk, a támogatásokat érdemes folytatni – jelentette ki Varga Mihály a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb lakásépítési adatait elemezve. A pénzügyminiszter kiemelte: több mint 21 ezer lakás épült tavaly Magyarországon, húsz százalékkal több, mint 2018-ban.

Varga Mihály: A kormány célja segíteni a családokat az otthonteremtésben
A kormány célja változatlan: segíteni a családokat az otthonteremtésben, lakáshoz juttatni a fiatalokat, és a ma közölt legfrissebb adatok azt jelzik, hogy jó úton járunk, a támogatásokat érdemes folytatni
Fotó: MH / Bodnár Patrícia

A kormányzati intézkedéseknek is köszönhetően immár hatodik éve folyamatosan emelkedik az új építésű lakások száma, míg 2015-ben az egész év alatt 7600, addig 2018-ban már 17700, 2019-ben pedig több mint 21 ezer új lakás készült el - tájékoztatott Varga Mihály.

A pénzügyminiszter továbbá kiemelte, hogy Budapesten jelentős mértékben, 51 százalékkal bővült az átadott lakások száma, de az ország egész területén növekedtek a használatbavételek, a községekben figyelemre méltó módon, 21 százalékkal több lakás épült.

A lakáspiaci kereslet fellendülését a tartósan emelkedő reáljövedelmek és az alacsony kamatkörnyezet mellett a családi otthonteremtési kedvezmény is támogatta, 2019 decemberével bezárólag összesen 123 ezer háztartás kérelmét fogadták be a bankok 366 milliárd forint értékben, ami az éves hazai GDP 0,8 százalékát meghaladó összeg - ismertette Varga Mihály.

Hozzátette: 2016. január óta a 318 milliárd forintot is elérte a több mint 100 ezer családnak nyújtott otthonteremtési támogatás összértéke. Ezen túlmenően a falusi csok keretei között, amely a kedvezményezett kistelepüléseken lakás és ház vásárlására, illetve felújítására nyújtott családtámogatás, 2019. július óta további 22 milliárd forint összértékű szerződéskötésre került sor összesen közel 4 ezer családdal - emelte ki a miniszter megemlítve, hogy rövidtávon kedvező ingatlanpiaci tendenciákat vetítenek előre az adatok.

Tavaly 910 milliárd forintra emelkedett az új lakáshitelek összértéke, amely 7 százalékos növekedést jelent. A GKI felmérése szerint a hazai lakásépítési és -vásárlási szándék a válság előtt volt utoljára olyan magas, mint 2019 folyamán.

Elemzők: Az állami támogatás hozta a csúcsot 

A lakásépítésben egyértelműen az állami támogatás, ezen belül is az áfacsökkentés tavaly év végi kifutása eredményezte azt, hogy több mint 20 ezer új lakás épült tavaly - kommentálták az elemzők a KSH adatait.

A kiemelkedő 4. negyedéves adatban szerepe volt a kedvezményes áfakulcs évvégi részleges kifutásának, a beruházók igyekeztek az év végéig minél több új lakást átadni - mondta Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági üzletágvezetője.

Hangsúlyozta: tekintettel arra, hogy a lakáshoz jutás fontos szempont a családalapításnál, a kormányzat családpolitikai terveinek megvalósításához fontos a lakásépítések számának további emelése, amelyet egyaránt elősegíthet a kínálati oldal erősítése, illetve a kedvezményes áfakulcs fenntartása. Ezek nélkül azonban rövidtávon nem érhető el további növekedés az új lakások építésében.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági elemzője úgy fogalmazott: a kiemelkedő eredményben az állami támogatások és a kedvezményes lakásépítési áfa játszott szerepet. Ugyanakkor adataik szerint az eladási céllal épülő új lakások kínálatában visszaesés várható, 2021-ben és 2022-ben harmad-, negyedannyi lakást adhatnak át, mint 2018-ban és 2019-ben. Megjegyezte: az új lakásokra továbbra is van kereslet, sőt az idén februárban 5 százalékkal nőtt éves szinten, 2018 második hónapjához képest pedig 50 százalékkal.

Véleménye szerint a jövőben megépülő lakásoknál a családi házaké lehet a főszerep, az ezekre vonatkozó új építési engedélyek száma tavaly 8 százalékkal nőtt, miközben az összes engedély száma 4,3 százalékkal csökkent.

Beer Krisztián, a Takarékbank elemzője kiemelte: az elmúlt 3 évben (a lakásáfa csökkentése és a csok kiterjesztése óta) több mint megháromszorozódott a lakásépítési engedélyek, és kétszeresére nőtt az átadások száma. 2016 eleje óta az engedélyek száma 141 398, az átadásoké 63 191 volt, azaz 78 207-tel több engedélyt adtak ki, mint amennyi lakás épült, ami tükrözi a kivitelezések csúszását.

Így szerinte az idén még magas lehet a lakásátadások száma a korábban építési engedélyt kapott, folyamatban levő építkezések miatt, az átadásokat azonban lassíthatja, hogy 2023-ig kaptak haladékot a kedvezményes lakásáfa megtartására azon lakásoknál, amelyek 2018 november 1. előtt rendelkeztek építési engedéllyel. A kedvezményes lakásáfa kivezetésének hatása már tükröződik az építési engedélyek megtorpanásában, azonban a családvédelmi akcióterv új lendületet adhat - tette hozzá.

Hangsúlyozta: a válság előtti teljesítményhez, a nemzetközi rátákhoz és a hazai lakásmegújítás kívánatos mértékéhez képest a lakásépítések még messze elmaradnak. A válság előtt évente 35-40 ezer lakást adtak át. A tavaly átadott mintegy 21 ezer lakás ezer lakosra 2,2 lakást jelent, míg az európai átlag 3-3,5.

„Az elmúlt években fokozatosan nőtt a megépült új lakások száma, a bővülés motorját a kedvezményes lakásépítési áfa, az alacsony kamatkörnyezet és a fizetések emelkedése miatt felfutó lakáshitelezés jelentette” - fogalmazott Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője, aki ugyancsak lassulást vár a jövőben az újlakásépítésben.

A lakásáfa-szabályozás változása mellett a lakásdrágulás, a kivitelezési költségek növekedése miatt várhatóan a múlt év utolsó negyede lehetett a csúcs a lakásépítési piacon. „Az idén inkább a kiadott engedélyek számában várható nagyobb csökkenés, az átadásoknál még nem várható jelentősebb visszaesés, mert sok olyan lakás készülhet el, amelyek az elmúlt években kaptak építési engedélyt” - mondta a szakember.

A lakásállomány 100 éves megújulásához évente legalább 40 ezer lakásnak kellene épülnie. A 2019-es mennyiség a szükségesnek alig több, mint a fele - emelte ki elemzésében a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület.

2019-re sikerült a 7 ezres mélypontról (2013) feltornázni az építési számot közel 20 ezerre - tették hozzá, hangsúlyozva, hogy a kormány aktív intézkedésekkel őrizheti meg legalább a 2019-es lakásépítési szintet, olyan ösztönzőket kell találnia, amelyek pótolni tudják a kivezetett kedvezményes áfakulcsot.

Pozitívnak tartják a 2019-ben bevezetett falusi csok által biztosított áfavisszatérítési lehetőségét, de legalább 15 évre szóló lakásprogramot és tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú bérlakásrendszert látnak szükségesnek.

A 2019. év végi hajrá oka egyértelműen a kedvezményes lakás-áfa miatti dömping - mondta Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

Megjegyezte: a kiadott engedélyek számai leképezik a lakáspiac elmúlt két-három éves folyamatait, ahogy a kereslet egyértelműen áttevődött az olcsóbb területek, a kisebb települések felé.

Az idénre ugyanakkor még nem számít csökkenésre az új lakások piacán, mert az átadásokat az is sürgeti, hogy a december 31-e előtti használatba vétel esetén még nem kell megfelelni a 2021-től érvényes szigorúbb energetikai előírásoknak.

A 2020. január 1-től főszabályként ismét 27 százalékos újlakás-áfa, illetve az emiatt tovább emelkedő árak, valamint a MÁP+ befektetési keresletelszívó hatása miatt várható nagyobb visszaesés a lakásépítések terén 2021-ben következhet be - jegyezte meg Valkó Dávid.

Összesen húsz százalékkal épült több lakás tavaly

Mint az a KSH keddi közleményéből kiderült, tavaly 21 127 új lakás épült Magyarországon, 20 százalékkal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építhető lakások száma 35 123 volt, 4,3 százalékkal kevesebb, mint 2018-ban. 

A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint ugyanis tavaly a negyedik negyedévben 10,8 ezer új lakás épült, szemben az egy évvel korábbi 7,5 ezerrel, míg az engedélyek száma 7,7 ezerre csökkent 10,1 ezerről. Az elmúlt 5 évben 2019 utolsó negyedéve volt az egyetlen, amelyben a használatba vett lakások száma magasabb volt az építési engedélyek (bejelentések) számánál.

2019-ben az új lakások közel felét (49 százalék) Budapesten és Pest megyében vették használatba. A Dunántúl nagyrégióba esik a használatba vett lakások 33, az Alföld és Észak nagyrégióba 18 százaléka.

Budapesten 5838 lakást vettek használatba, 51 százalékkal többet, mint 2018-ban. A kisebb városok kivételével - ahol csak 3,6 százalékos bővülést mértek -, minden településkategóriában kétszámjegyű volt az új lakások számának növekedése.

A természetes személyek által épített lakások aránya 2019-ben 46 százalékról 41 százalékra csökkent, a vállalkozások által építetteké 53 százalékról 57 százalékra nőtt 2018-hoz képest.

Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50 százaléka családi házban, 42 százaléka többlakásos épületben, 3,8 százaléka lakóparkban található.

A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2019-ben 2,7 négyzetméterrel, 96,6 négyzetméterre csökkent 2018-hoz képest.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építhető új lakások 55 százalékát a fővárosban és Pest megyében tervezik felépíteni. Az építendő lakások száma Budapesten (1,4 százalékkal) és a községekben (4,7 százalékkal) emelkedett, a megyei jogú városokban (12 százalékkal), a többi városban (10 százalékkal) csökkent.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom