Gazdaság
Kamatmódosítás helyett kockázatelemzés várható
Hétindító. A beszállítási láncokban is érezhető a koronavírus-járvány hatása, ez negatívan befolyásolja az előrejelzéseket, a kedvező hazai foglalkoztatási mutatókat viszont nem érinti
Németországban az ifo üzleti hangulatindex-szel indul a hét, részben a koronavírus hatása miatt jelentősen csökkent az értékre vonatkozó várakozás. Kedden ugyancsak Németországban érkezik a GDP-adatok második becslése. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője azt mondta, meglepő az, hogy negyedév/negyedéves összevetésben nem mértek zsugorodást, de a felülvizsgálat már egy tizedpontos visszaesést mutathat ebben az összevetésben.
Csütörtökön az euróövezeti februári fogyasztói bizalmi indexet teszik közzé, a különböző bizonytalansági tényezők itt 0,8 pontos visszaesést hozhatnak, az érték 102,8-ról 101,6 pontra csökkenhet.
Pénteken az euróövezet februári inflációs adatait ismerhetjük meg, ez 1,2 százalék lehet éves összevetésben az energiaárak miatt, a maginfláció pedig továbbra is 1,1 százalék maradhat. Az Európai Központi Bank (EKB) márciusi esedékes ülésén a jelenlegi piaci helyzet lehet majd a fő téma, és a heti mutatók közül is inkább a bizalmi indexek lehetnek fontosabbak az EKB számára.
Idehaza szintén bizalmi indexekkel indul a hét, a GKI ma közlendő februári üzleti, fogyasztói és összesített gazdasági bizalmi indexei esetében az a kérdés, hogy mennyire érződik a koronavírus hatása a beszállítási láncokban – mondta Virovácz Péter. A fogyasztói bizalmi index értékét az infláció is negatívan befolyásolja – tette hozzá.
Kiemelt figyelem övezi a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának keddi kamatdöntő ülését, miután januárban 4,7 százalékra ugrott az infláció. Ismert, előző, januári ülésén a monetáris tanács nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. Az elemző szerint a jegybank megvárja a márciusi inflációs előrejelzést, ezért a keddi kamatdöntő ülés sokkal inkább a közleménye miatt lehet érdekes, az ugyanis kitér majd várhatóan a pozitív és negatív kockázatokra, az inflációs mutatóra, a gazdasági növekedés ütemének lassulására és a magyar fizetőeszköz gyengülésére is. Az inflációval kapcsolatban Virovácz Péter azt mondta, szerinte átmeneti megugrásról van szó és a későbbiekben stabilizálódik a célértéken, a keddi ülésen pedig iránymutatás várható.
Szerdán jelenik meg a keresetek tavaly decemberi alakulásáról szóló jelentés. Novemberben az év végi bónuszok miatt 13,9 százalékkal nőttek a keresetek az előző év azonos időszakához viszonyítva, decemberben ennél kisebb, de ugyancsak jelentős, 13,4 százalékos bérnövekedés várható az elemző szerint, hozzátéve, fontos figyelni majd az idei januári béradatokat.
Csütörtökön teszi közzé a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a foglalkoztatás és a munkanélküliség januári adatait. A munkanélküliségi ráta az előző 3,3 százalék után Virovácz Péter szerint 3,4 százalék lehet, visszakerülve a mondhatni már megszokott 3,4-3,5 százalékos értékekre.
Pénteken közli a KSH a bruttó hazai termék (GDP) 2019. negyedik negyedévi részletes adatait. Ismert, a piac 4,2 százalékos negyedéves bővülést várt éves összevetésben.