Gazdaság

Virágzik Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés

Míg régebben a klasszikus munkáltatói attitűd szerint a cég elvárta, hogy egy jelölt megköszönje a behívást az állásinterjúra, most a fordított hozzáállás lehet a célravezető

A napokban jelentették be, hogy a céget a kezdetek óta vezető magyar alapítók visszavásárolják a lengyel tulajdonostól a legnagyobb hazai munkaerő-kölcsönzőt, a Prohumant. A naponta tizenkétezer embert foglalkoztató vállalat egyik alapítója, Zakor Sándor a tranzakció mellett arról is beszélt lapunknak, hogy milyen rejtett tartalékokat vonnak be a magyar munkaerőpiacra a diákoktól a közmunkásokig.

Virágzik Magyarországon a munkaerő-kölcsönzés
Zakor Sándor: Egy vállalat sikere a gazdaság egésze számára is előnyös
Fotó: Prohuman

Virágzik hazánkban a munkaerő-kölcsönzés: a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint a szolgáltatók 2018-ban több mint százötvenezer munkavállalót közvetítettek ki hat és fél ezer magyar vállalkozáshoz. A piac legnagyobb szereplője a Prohuman, amely csaknem tizenkétezer főt foglalkoztat nap mint nap közvetített munkavállalóként. Nagyjából hatszáz ügyfél kölcsönöz rendszeresen dolgozót tőlük, a legkülönbözőbb ipari és üzleti szegmensekben az ország minden régiójában.

Út a munka világába

A munkaerő-kölcsönzők a kistelepülések lakói, a közmunkások bevonásában is az élen járnak. „A tavalyi évben igyekeztünk új eszközökkel eljutni olyan településekre is, ahonnan korábban nem toboroztunk, és úgy mutattuk be az üres pozíciókat, hogy azok könnyen érthetők legyenek az ott élő embereknek. Ezzel a módszerrel csaknem háromezer közmunkást sikerült már átvezetnünk a munka világába, és segítettünk, hogy jobban fizetett és a nemzetgazdaság szempontjából is határozottabb módon értelmezhető munkahelyet töltsenek be” – mondta el lapunknak Zakor Sándor ügyvezető, a Prohuman alapító tulajdonosa.

A szakember szerint az utóbbi évek munkaerőhiánya új megoldásokat, kreativitást és lényegesen lokálisabb hozzáállást vár el a HR szakemberektől. Szerinte az, aki ezen a területen lemarad, az az üzletben is le fog maradni. „Rugalmasságra, gyors reakciókra és a megváltozott munkáltatói hozzáállásra van szükség – szögezte le. – Míg régebben a klasszikus munkáltatói attitűd szerint elvártuk, hogy egy jelölt megköszönje, hogy behívták állásinterjúra, most a fordított hozzáállás lehet a célravezető. Ebben a munkaerő-közvetítő vállalatok sokat tudnak segíteni, biztosítani olyan extra szolgáltatásokat – például háztól házig szállító, wifis buszok, szállásközvetítés, munkaok­mányok gyors és egyszerű elintézése, saját nyelven történő betanítás –, amelyek a bérek mellett további vonzerőt jelenthetnek.”

Az évek óta tartó dinamikus gazdasági bővülés a munkaerőpiacon is tükröződik: vannak olyan területei az országnak, ahol már szinte teljes a foglalkoztatottság. Ilyen Győr, Székesfehérvár, Tatabánya, Veszprém régiója, valamint Miskolc és Kecskemét környéke. Ebben a helyzetben fontos, hogy olyan újabb csoportokat vonjanak be a munkaerőpiacra, amelyek egyfajta rejtett tartalékként képesek megoldani a cégek munkaerőigényét.

Csökkenő túlmunka

Az egyik ilyen tartalék a külföldi munkavállalók ellenőrzött foglalkoztatása. Tavaly sok hazai vállalatot segített, hogy az állam megkönnyítette az ukrán és szerb vendégmunkások munkába állását, továbbá, hogy az Európai Unión (EU) kívüli országból származó embereket munkaerő-kölcsönző cégeken keresztül is lehet foglalkoztatni. „Mi úgy látjuk, hogy mindez használ a hazai munkaerőpiacnak, hiszen biztosítja azt, hogy a nálunk működő gyárak, vállalatok képesek legyenek termelni, ne kelljen a munkaerőhiány miatt átszervezni, csökkenteni a termelést – mondta el Zakor Sándor. – A magyar dolgozók számára is előnyös lehet mindez, hiszen ez csökkenti az esetlegesen nem kívánt túlmunkát, extra túlórákat, amelyekre sok esetben a munkaerőhiány miatt szükség volt. Másrészt látni kell azt is, ha egy vállalat hosszú távon is úgy látja, hogy a munkaerőhiány komoly termelési kockázatot jelent, könnyebben dönthet úgy, hogy áthelyezi a termelést olyan országba, ahol ezt a kockázatot alacsonyabbnak értékeli.” Idén változás, hogy más euró­pai országok – például Lengyelország és Németország is – hasonlóan megnyitották a piacokat, így a szakember szerint fel kell készülni arra, hogy lesznek olyan külföldi munkavállalók, akik tovább költöznek majd ezen országokba. A Prohuman vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy szükség lehet ezen munkavállalók pótlására is, ezt sok esetben belső, kizárólag hazai erőforrásból nem lehet megoldani. Ebből a szempontból Zakor szerint továbbra is indokolt lehet az ellenőrzött nyitás, a munkaerőpiaci egyensúly megtartása érdekében. Zakor Sándor hozzátette: támogatunk minden olyan kezdeményezést és szabályozási változást, amely 2020-ban is kedvező feltételeket teremt az EU-n kívüli országokból érkező szakemberek kölcsönzési konstrukcióban történő, egyszerűsített munkába állítására mindaddig, amíg ezt a munkaerőpiaci helyzet megköveteli. További munkaerőpiaci tartalék a diákmunkások bevonása. „Érezhetően nőtt azok száma, akik a tanulás mellett munkát is vállaltak a nyári szezonban és azon kívül is – mutatott rá Zakor Sándor. – Ez hasznos a vállalatoknak, hiszen hosszú távon akár állandó munkavállaló is válhat a diákmunkásokból, utób­biak pedig a jövedelmen kívül munkatapasztalatra és kapcsolatokra is szert tehetnek. Idén ez a trend tovább erősödhet.”

Külföldi cég kivásárlása

A Prohuman az elmúlt években komoly nemzetközi terjeszkedésbe kezdett, Magyarország mellett további hét országban rendelkeznek leányvállalattal. Ez az aktív növekedés és a további terjeszkedési célok vezettek el oda, hogy a céget a kezdetek óta vezető magyar alapítók tavaly kezdeményezték annak a tulajdonrésznek visszavásárlását, amelyet 2014-ben a lengyel Work Service számára értékesítettek.

Lengyel partnerünkkel a nemzetközi piaci kapcsolatok és versenyképességünk erősítése indokolta a fúziót – tette hozzá Zakor Sándor. Szép és hasznos éveket töltöttünk együtt, de úgy döntöttünk, hogy az üzleti és növekedési céljainkat az szolgálja leginkább, ha a lengyel partner által britokolt üzletrész felett is mi, az alapítók és a céget vezető menedzsment rendelkezhet. Komoly terveink vannak a délkelet-európai piacokon, szeretnénk növekedni és Magyarország után a régióban is piacvezetővé válni. A Prohuman évek óta a lengyel vállalat csoport legjobban teljesítő tagja, Zakor szerint bizonyos értelemben túl is nőtték az anyacéget.

A vállalat sikere a magyar gazdaság egésze számára is előnyös, a munkaerő-kölcsönzők ugyanis kulcsszerepet játszanak a számos ágazatot sújtó munkaerőhiány enyhítésében is. Míg két-három éve inkább a nagyvállalatokat érintette a jelenség, 2019-re a kis- és középvállalkozásoknál is megnőtt a betöltetlen álláshelyek száma. Emellett a probléma nem csupán egyes szektorokat érint, hanem általánossá vált. „Egy olyan szolgáltató, mint a cégünk, jellemzően kisebb szervezettel és alacsonyabb HR költségekkel tudja megoldani a toborzást és a munkaerőbiztosítást, mintha egy vállalat az összes HR funkciót házon belül tartaná – mondta Zakor Sándor. – Ilyen tekintetben költség szempontból is megéri mindez, hiszen alacsonyabb áron biztosítjuk mindezt és országosan tudunk számos szakmára és elvárásra megoldást kínálni, stabilizálva ezzel egy-egy vállalat munkaerő-ellátottságát.”

Kapcsolódó írásaink

Képzésekkel is lehet segíteni a kismamákat

ĀA felgyorsult világban a digitalizációval és a technológiai változásokkal a piacok is gyorsan alakulnak, ehhez minden munkahelynek igazodnia kell, különösen a versenyszférában

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom