Gazdaság

A sertéspestis felfelé hajtja itthon is a húsárakat

Csökkent a kínálat, ez pedig annak ellenére drágulást okozott, hogy a hazai állományban nem ütötte fel a fejét a betegség – mondta Fórián Zoltán agrárszakértő

Nőtt tavaly az agrártermékek ára a KSH becslése szerint. Fórián Zoltán, az Erste Bank vezető agrárszakértője lapunknak elmondta, a sertéspestis és a madárinfluenza megjelenése nagy kihívást jelentett a mezőgazdaságban, előbbi a világpiacot meghatározó kínai sertésállomány jelentős csökkenése, utóbbi a hazánkkal szembeni kereskedelmi korlátozások bevezetése miatt.

A sertéspestis felfelé hajtja itthon is a húsárakat
Fórián Zoltán: A koronavírus miatt idén a baromfi is drágul Kínában
Fotó: MH

– Milyen tényezők befolyásolták az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedését és az állati termékek árának 5,2 százalékos emelkedését?

– Az állattenyésztési adat két elemből, az élő állatok és az állati termékek kibocsátási indexéből alakul ki. Előbbi két és fél százalékkal emelkedett, míg utóbbi az előző évi szinten maradt. Az élő állatok növekedése leginkább a szarvasmarhák számának jelentős növekedésének köszönhető. Az állományban ezen belül mind a húsmarha, mind a tejelő szektor tartós növekedést mutat. Az élő állatok kibocsátási értékindexének tízszázalékos növekedése mégis sokkal inkább az árak emelkedésének, mint a létszámemelkedésnek köszönhető.

– Melyik ágazatokban nőttek leginkább az árak?

– A sertés termékláncban, mivel drágult az élő sertés, és ezen keresztül a feldolgozott termékek további növekedésére is számíthatunk. Ugyanígy lassan, de továbbra is emelkedő tej- és tojásárakkal is kalkulálhatunk. A gabonafélék ára valószínűleg stagnál, az olajos magvaké viszont várhatóan emelkedik. Ebben a növekvő fizetőképes kereslet hatása lehet idén fontos tényező.

– Milyen szerepet játszott az afrikai sertéspestis megjelenése a hazai sertésállományban?

– Az afrikai sertéspestis nagymértékben mérsékelte a világpiaci kínálatot. Ennek hatása idén és jövőre is érzékelhető lesz. A betegség annak ellenére meghatározó piaci probléma, hogy a házisertés-állományban nálunk továbbra sincs jelen. A globális versenyt azonban jelentősen átrendezi, hogy a világ legnagyobb termelője, Kína a sertésállományának mintegy felét kényszerült kiirtani. A piac tartósan keresletivé vált, ami a hazai húsiparra is nagy terhet rótt. A húsipar költségeinek legnagyobb részét az alapanyag teszi ki, a megnövekedett sertésár kigazdálkodása, továbbhárítása a vevők felé 2019 és 2020 legnagyobb kihívása az ágazat szereplői számára. Ezt nem sikerült mindenkinek orvosolni, ezért a húsiparban tavaly jelentősen csökkent a jövedelmezőség.

– Hasonló problémát eredményezett a madárinfluenza is?

– A madárinfluenza nálunk két helyi kitörést mutatott az év elején. Abban reménykedünk, hogy nem lesz több eset, hiszen a főállatorvos már január közepén elrendelte a zárt tartást. Aki ezt nem tartja be, az nem számíthat kártérítésre.
Ráadásul a 2016–2017-es járványból sokat tanultak a baromfisok. Ezek miatt a baromfiiparunkra nézve ennek közvetlen hatásai elhanyagolhatók. Sokkal fontosabb, hogy a nemzetközi piacon korlátozásokkal szembesültünk. A termékeinkkel szemben tíz ország jelentett be exporttilalmat, igaz, négy csak regionálisan. Ehhez hozzá kell tenni, hogy baromfiexportunk kilencven százaléka kontinensünkre, ezen belül nyolcvan százalék az Európai Unió tagállamaiba irányul, ahol nincs korlátozás velünk szemben. Az Erste Agrár-kompetenciaközpontja arra számít, hogy a madárinfluenza, valamint a koronavírus okozta ellátási, takarmányozási zavarok Kínában a baromfiszektorban is áremelkedéseket okoznak ebben az évben.

– A szántóföldi növények ára 3,2 százalékkal nőtt tavaly. Mi okozta ezt?

– A burgonya 38, a kertészeti termékek 11,6, az ipari növények pedig 5,2 százalékkal drágultak, ez járult hozzá leginkább az emelkedéshez. A burgonyatermés már olyan alacsony, hogy a jobb termés ellenére is megugrott a termény ára. A repce és a napraforgó ára nemcsak a nálunk jellemző alacsonyabb termés, hanem a világpiaci ármozgások következtében lett magasabb. A gyümölcságazatban hiába emelkedett jelentősen az őszibarack termése, az alma 27 százalékkal kisebb termését nem tudta ellensúlyozni. Az árak emelkedése ennélfogva nem volt elkerülhető, amit a gabonafélék négy százalékkal nagyobb kibocsátása sem tudott ellensúlyozni. A búza-, az árpa- és a kukoricatermés is nagyobb volt tavaly az egy évvel korábbinál, amit az árak emelkedése itt is segített.

– Közrejátszhatott ebben a nem túl kedvező időjárás is?

– Igen, hiszen a növénytermesztés kihívásai között a szélsőséges időjárási körülmények állandósultak. Bár a technológiai fejlesztések évtizedek óta az ezektől való függés mérséklésére is irányulnak, a sikerhez a technológiai fegyelem növelésére, precíz gazdálkodásra, fejlesztésekre van szükség. Tavaly a repce szenvedte meg leginkább az időjárási anomáliákat kontinensszerte. Szerencsére termelőink megtanulták e növény termeszté­sét, így a vetésterülete tovább emelkedik. Arra számítunk, hogy a magas árak miatt ez jó döntés lesz. 

Kapcsolódó írásaink