Gazdaság

A háztartások vagyona tavaly tovább nőtt

Európai összehasonlításban a magyar családok pozitív képet mutatnak a megtakarításokat tekintve

Gazdagodnak a magyar háztartások, legalábbis a nettó pénzügyi vagyon esetében ez a jellemző, és ezt támogatja az alacsony kamatkörnyezet.

Tekintélyes mértékben, 61 161 milliárd forintra növekedett a háztartások pénzügyi vagyona 2019 negyedik negyedévének a végére, ez 1956 milliárd forintos növekedés az előző negyedévhez képest, éves alapon pedig 6483 milliárd forint volt a gyarapodás. A háztartások kötelezettségeinek szintje 10 230 milliárd forint volt 504 milliárdos negyedéves növekedéssel, míg az éves változás 1142 milliárd forint plusz. Mint a Magyar Nemzeti Bank hírül adta, a kettő eredményeként a nettó pénzügyi vagyon 1453 milliárdos negyedéves növekedéssel 50 931 milliárd forintra nőtt. A tőzsdei részvényeknél a globális új csúcsoknak köszönhetően 48 milliárd forint volt a nyereség, a befektetési jegyek 57 milliárdnyi nyereséget hoztak, a háztartások biztosítási állományainak értéknövekedése pedig 45 milliárdos pluszt mutatott. Jelentősen növekedett a nem tőzsdei cégekben lévő háztartási vagyon értéke is, 442 milliárd forintos volt a pozitív átértékelődés, a valutákon és devizabetéteken pedig 35 milliárd forint volt az összesített veszteség. A hitelkötelezettségek teljes állománya tranzakciós alapon 296 milliárd forintos pluszt mutatott, ezen belül a rövid lejáratú hitelek állománya 13 milliárddal nőtt, míg a hosszú lejáratú, elsősorban ingatlan- és hosszabb lejáratú személyi hitelek állománya ismét kiugró mértékben, 283 mil­liárddal emelkedett, amit az aktív ingatlanhitelezés mellett a babaváró hitelek felfutása eredményezett.

Európai összehasonlításban a magyar háztartások kifejezetten pozitív képet mutatnak a kötelezettségekkel csökkentett pénzügyi vagyont tekintve – írta közlemé­nyében a Takarékbank. A 2018-as Eurostat-adatok alapján a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyona az az évi bruttó hazai termék (GDP) 109,5 százaléka volt, és ezzel jócskán leköröztük a régiós országokat. A horvát háztartások esetében 88, a szlovénoknál 86, Csehországban 81, Szlovákiában 49, míg Romániában 41 százalék volt az arány. Meglepő viszont, hogy Norvégiában a kiugró eladósodottság miatt csak 34 százalékos volt 2018-ban a GDP-hez viszonyított vagyon, Ausztriá­ban viszont 128, Németországban 131, Hollandiában pedig 214 százalékos. A háztartások vagyonszerkezetében a legnagyobb változás a Magyar Állampapír Plusz tavaly júniusi megjelenése volt, és újabb ezermilliárd forint feletti állomány áramlott be az eszközökbe az utolsó negyedévben. A készpénzállomány viszont továbbra is növekszik – 141 mil­liárd forint volt a negyedéves változás, és már az ötezermilliárd forintot is meghaladja az állomány –, és az alapvető irányok továbbra is változatlanok. Az alacsony kamatkörnyezet miatt az érdemi hozamok reményében növekszik a kockázatos pénzügyi eszközök állománya, valamint a készpénz mellett a hosszú lejáratú állampapíroké és a látra szóló betéteké is.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom