Gazdaság

A magyarok többsége szerint a valódi szennyezőknek kell vállalniuk a klímavédelem költségeit

A válaszadók több mint háromnegyede szerint a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak kell több terhet viselniük az Európai Bizottság új, klímasemlegességet célzó programjában foglalt finanszírozási feltételekből - derül ki a Századvég Gazdaságkutató Zrt. magyar lakosságot érintő közvélemény-kutatásának összegzéséből.

A magyarok többsége szerint a valódi szennyezőknek kell vállalniuk a klímavédelem költségeit
A válaszadók több mint háromnegyede szerint a legnagyobb szennyező országoknak és vállalatoknak kell több terhet viselniük az Európai Bizottság új, klímasemlegességet célzó programjában foglalt finanszírozási feltételekből
Fotó: AFP/DPA/Christoph Hardt

Az Európai Bizottság új vezetésének célja az Unió klímasemlegességének elérése 2050-ig - szerepel a Századvég Gazdaságkutató Zrt. lapunkhoz eljuttatott közleményben. A cél megvalósításához a tagállamoknak nagy mértékben csökkenteniük szükséges szén-dioxid-kibocsátásukat, aminek jelentős költségvonzata van.

Az Európai Zöld Megállapodás címet viselő program részleteiről az idei évben tárgyalnak majd a tagállamok, a legnagyobb vitát várhatóan a költségek országok és szektorok közötti elosztása jelenti majd. Annak érdekében, hogy a következő harminc évet meghatározó intézkedéscsomag mindenki számára elfogadható és végrehajtható legyen, annak ténylegesen a tagállamok közötti méltányos megállapodáson és az európai emberek véleményén kell alapulnia. A Századvég Gazdaságkutató Zrt. ezer fős közvélemény-kutatása a magyar lakosság véleményének megismerését célozta a megállapodás jelenlegi, kezdeti stádiumában lévő tervei kapcsán - emelték ki.

A terhek többségét a valódi szennyezőkre hárítanák a magyarok

Mint írták, a klímaharc költségeinek egy részét az Európai Bizottság a tagállamok befizetéseiből létrehozott központi alapból kívánja finanszírozni. A jelenleg rendelkezésre álló információk alapján a Bizottság az alap megteremtéséhez fejlesztési forrásokat vonna el a felzárkózó országoktól, köztük Magyarországtól. A kifizetésekből pedig azok az országok részesülnének nagyobb mértékben, amelyek a legmagasabb arányban szennyezik a légkört. Azok az országok pedig, amelyek a múltban sikeresen csökkentették károsanyag-kibocsátásukat alig jutnának forráshoz. Ezzel szemben a magyar emberek több mint háromnegyede (77 százaléka) olyan elosztási rendszerrel értene egyet, ami a terhek többségét a valódi szennyezőkre hárítja. 

s
A terhek többségét a valódi szennyezőkre hárítanák a magyarok
Fotó: Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Az Európai Bizottság – klímapolitikájára hivatkozva – várhatóan szűkíteni kívánja majd a tagállamok adórendszerre és árszabályozásra vonatkozó mozgásterét.

Frans Timmermans, az Európai Zöld Megállapodásért felelős uniós biztos korábban a tagállamok vétójogának megszüntetése mellett érvelt adóügyekben. A központi szabályozás ugyanis megkönnyítené a Timmermans által javasolt közlekedésre és épületekre kivetett szén-dioxid-adó bevezetését, amellyel a klímavédelem költségeinek jelentős részét a lakosságra lehetne terhelni.

A magyarok elsöprő többsége azonban (91 százaléka) nem ért egyet Timmermans javaslatával: a válaszadók a terheket a lakosság helyett a nagyvállalatokra és a nagy kibocsátó országokra, azaz a valós szennyezőkre terhelnék. Mindennek hátterében az áll, hogy a magyar lakosság  közel kétharmada (60 százaléka) a klímaváltozást okozó környezetszennyezésért elsősorban a szabályokat be nem tartó nagyvállalatokat, cégeket teszi felelőssé.

s
A válaszadók a terheket a lakosság helyett a nagyvállalatokra és a nagy kibocsátó országokra, azaz a valós szennyezőkre terhelnék
Fotó: Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A magyarok támogatják a kormány környezetpolitikájában szereplő, nemrég bejelentett intézkedéseket

A magyar kormány környezetpolitikájában szereplő, nemrég bejelentett intézkedések: a napelemek támogatása, az erdőtelepítések, az egyszer használatos műanyagokkal szembeni szankciók, az elektromobilitás ösztönzése, valamint az okos technológiák terjesztése mind nagy népszerűségnek örvendenek a válaszadók körében.

A napelemes energiatermelés és az erdőtelepítések javaslataival a magyar felnőtt lakosság szinte egyöntetűen egyetért (93 százalék), az egyszer használatos műanyagok betiltását is 89, az elektromos autók támogatását pedig 85 százalékuk támogatja. Szintén népszerű javaslatok a lakosság körében a nagyobb városok tömegközlekedésének környezettudatos korszerűsítése és a modern fogyasztásmérők felszerelése a háztartásokban – ezeket négy válaszadóból három támogatja (77, illetve 76 százalék).

Ezzel szemben a lakosságot is sújtó, az energiafelhasználást adóztató brüsszeli javaslatok kifejezetten népszerűtlenek: a lakóépületek után fizetendő szén-dioxid-adó bevezetését és üzemanyagokat terhelő adók emelését a megkérdezettek 81 százaléka, a lakossági energiaárak növelését pedig 84 százaléka elutasítja.

Határozottabb fellépés a nagy szennyezőkkel szemben

A kutatás eredményei rámutatnak, hogy az állampolgárok nem a lakossági terhek emelését, hanem a nagy szennyezőkkel szembeni határozottabb fellépést várják el a magyar kormánytól, mely utóbbi álláspontot a lakosság 83 százaléka képviseli.

s
A magyar állampolgárok a nagy szennyezőkkel szembeni határozottabb fellépést várják el a kormánytól
Fotó: Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Össztársadalmi konszenzus (98 százalékos egyetértés) van a tekintetben, hogy a kormánynak határozottan fel kell lépnie az illegális szemétlerakóhelyek felszámolása érdekében, továbbá rendkívül fontosnak tartják Magyarország vízkészleteinek megóvását is, ennek megfelelően 84 százalékuk határozottabb fellépést sürget a magyar folyók megóvása érdekében.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom