Bővülő magyar részvétel a nemzetközi klímavédelemben

A Klímavédelmi finanszírozási lehetőségek a Nyugat-Balkánon című rendezvényen, amelyet az ITM, Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Tagozata és az EXIM szervezett, a helyettes államtitkár asszony bejelentette: megjelent a magyar technológiaexport támogatására létrejött Nyugat-balkáni Zöld Központ első pályázati felhívása, így bővül a magyar részvétel a nemzetközi klímavédelemben.

Lapunk kérdéseire Botos Barbara elmondta: Az éghajlatváltozás hatásait minden egyes ország a saját bőrén tapasztalja. Hozzátette: „Magyarország számára kiemelten fontos, hogy a nemzetközi klímafinanszírozásban szerepet vállaljon azokban az országokban, amelyeknek kevesebb lehetőségük van mind az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban, mind az éghajlatváltozás mérséklésében bármilyen intézkedést foganatosítani.

A Nyugat-Balkáni Zöld Központ Nonprofit Kft 2018-as kormányhatározat alapján állt fel. Célunk, hogy folyamatosan hirdessünk meg pályázatokat olyan magyarországi cégeknek, akik a hat nyugat-balkáni célországban tevékenykedhetnek. Az ő külhoni térnyerését ezen célországokban támogathatjuk, viszont a beruházásoknak az éghajlatváltozással kapcsolatos területeken kell megtörténniük, mint például a vízgazdálkodás, az erdőgazdálkodás, az energiahatékonyság, a megújuló energetika, a szennyvíztisztítás, a hulladékgazdálkodás és a sérülékeny városi környezet ellenállóvá tétele.” Az államtitkár asszony itt említette a hősziget jelenségeket, melyek városszerte mindenhol problémát jelentenek, s amelyeknek enyhítése fontos feladat. Kérdésünkre, hogy kik jelentkezhetnek, Botos Barbara úgy fogalmazott, azon magyarországi bejegyzésű cégek jelentkezését várják, akik vagy már kapcsolatot építettek ezen nyugat-balkáni országok hatóságaival, vagy most szeretnének ott elindítani bármilyen beruházást, azért, hogy a közös célt, az országhatárokat nem ismerő éghajlatváltozás tüneteit csökkentsük.

„A területi és kulturális közelség is nagyon sokat számít, ismerjük a balkáni problémákat. Mindkettő hozzátesz ahhoz, hogy Magyarország kulcsfontosságú szerepet játsszon most ezeken a területen. Ezek az országok csatlakozásra várnak, ugyanazokon a folyamatokon végig kell menniük, így az előkészítő projektek, amelyeket most elindíthatunk, elősegítik az
Európai Unióhoz történő csatlakozásukat, amellyel felzárkózhatnak az Unió robusztus klímapolitikai célkitűzéseihez. Hazánk már rálépett az útra, Magyarország kormánya támogatja a 2050-es klíma­semleges célt, amelyet a januárban elfogadott öt dokumentum is markánsan alátámaszt.” – magyarázta a klímapolitikáért felelős helyettes államtitkár.
Kiemelte: „Szisztematikus, stratégiai gondolkodás indult el a magyar kormány részéről, hogyan járhatjuk ezt az utat, melyekkel elérhető a Párizsi Megállapodásban vállalt hozzájárulás. A kormány már 2015-ben egymilliárd forintot ajánlott fel az ENSZ Éghajlatváltozási Keretegyezménye alatt működő Zöld Klíma Alap számára, az uniós tagállamok közül elsőként foglalta törvénybe a 2016-os párizsi klímaegyezményt, tavaly csatlakozott az unió 2050-ig szóló klímasemlegességi céljaihoz, idén pedig éghajlatvédelmi cselekvési tervet, energetikai és klímastratégiát fogadott el.”