Felzárkóznak az oktatók a versenyszférában dolgozók béreihez

Ez az újonnan elfogadott törvény kellett ahhoz, hogy igazán nagy változás történjen a szakképzésben – nyilatkozta lapunknak tegnap Pál József, annak a magyar cégnek az oktatásvezető helyettese, amely tavaly októberben az Európai Unió Szakképzési Kiválósági Díj vállalatok és tanulók kategóriájában kapott elismerést a szakképzés népszerűsítésében és megszervezésében elért kiemelkedő teljesítményéért. A tiszalöki építőipari kisvállalkozás munkatársa szerint nagy szükség volt arra, hogy az oktatók fizetését a versenyszférában dolgozó szakmunkások béréhez igazítsák, ugyanis ma egy jó szakmunkás jövedelme vetekszik egy diplomás dolgozó bérével. „Az intézkedés markáns pillére annak, hogy a pedagógus megbecsülve érezze magát. Iskolánkban szemmel látható, hogy egyre jobban növekszik a szakmatanulás presztízse, a most elfogadott törvény az oktatókon kívül óriá­si motivációt jelent a fejlődőképes, tehetséges diákoknak, a nehezebben kezelhető tanulók pedig szintén inspirációra lelnek, így kevesebb lesz a hiányzás és a lemorzsolódás, ami elég nagy probléma ezen a területen.” – véleményezte a szakképzési törvény beiktatását a cég oktatásvezető helyettese. Hozzátette: határozott emelkedésre számítanak globálisan a végzős diá­kok tudásszintjével kapcsolatban, s bíznak a szakmai színvonal álta­lános emelkedésében is, s ennek következményeként több jó szakemberre számítanak az ágazatban, s kevesebb kivándorlásra. „Az elismerés és stabilabb megélhetés miatt nem mennek külföldre dolgozni a frissen végzett diákok, már most is érezhető az előszele annak, hogy inkább visszafele jönnek” – hangsúlyozta Pál József.

A törvény csak pozitívummal jár, az oktatók és a tanulók mellett a szülőkre is ösztönzően hat, hogy jobban odafigyeljenek gyermekeikre a jobb eredmény elérése érdekében – mondta az oktató. „Iskolánkban kiemelt figyelmet fordítunk az innovációra és a legújabb technológiák bevezetésére, a legmodernebb fejlesztésekkel dolgozunk azért, mert olyan szakembereket képzünk, akik képesek lépést tartani a technológiai fejlődéssel.”

Pölöskei Gáborné, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szakképzésért és felnőttképzésért felelős helyettes államtitkára szombati háttérbeszélgetésen ismertette a 2020 szeptembertől érvényes változásokat a szakképzési rendszer átalakításával kapcsolatban. „A hazai oktatási rendszer három pilléren nyugszik, miután a köznevelésből kivált a szakképzés, külön törvény szabályozza a köznevelést, a szakképzést és a felsőfokú oktatást. A középfokú szakképzés az iskolarendszeren belül két nagy egységre tagozódik, a szakoktatásra és a munkaerőpiaci szakmai képzésre” – mondta a helyettes államtitkár. Pölöskei Gáborné hangsúlyozta, hogy szeptember 1-jétől felmenő rendszerben vezetik be az új szakképzési rendszert, azaz az eddigi indított képzések kifutnak. Az új rendszerben az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) helyét a Szakmajegyzék váltja fel, amelyben huszonöt ágazathoz tartozó százhetvennégy alapszakma szerepel. A Szakmajegyzékben feltüntetik az ágazaton belüli szakmák közötti átjárhatóságot, a képzés idejét, a digitális kompetencia szintjét. Március végéig megjelenik a szakképzés tartalmi követelménye, a projektvizsgán számon kérhető tudás, majd ezt követően kezdődik majd a tanárok felkészítése az új szakképzési rendszerre – mondta a helyettes államtitkár.

Az osztrák mintára megerősített szakképzési rendszer célja, hogy a munkaerőpiacon értékes tudással bíró, felkészült fiatalok álljanak a hazai vállalkozások rendelkezésére, hozzájárulva ezzel Magyarország gazdasági teljesítményének további javításához – közölte az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunknak megküldött közleményé­ben. Azt is megírták: a szakképzési törvény őszi elfogadását egyéves egyeztetéssorozat előzte meg a gazdasági szereplők, szakképzési intézményfenntartók, szakszervezetek képviselőivel. A tájékoztató dokumentumban úgy fogalmaztak: ismerve az egyes szakszervezetek ellenérzéseit, ha nekik nem is érdekük, hogy harminckétezer pedagógus jogállása júliustól megváltozzon, az oktatókra nézve ez viszont kifejezetten előnyös. A pedagógusok érdeke ez esetben pedig fontosabbnak tűnik, mint a szakszervezeteké – hangsúlyozták.

A legmodernebb eszközök technikai elsajátítása motivációt ad a diákoknak is

Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A szakképzésben dolgozó peda­gógusok béremelése a szakképzés átalakításának az egyik fontos eleme. Cél, hogy osztrák mintára jobb és gyakorlatiasabb legyen a szakképzés, ennek feltétele, hogy a szakképzésben oktatók is nagyobb megbecsülést kapjanak. Ezért biztosít a kormány júliustól kiemelt bérezést a szakképzésben dolgozó harminckétezer pedagógusnak, így nyártól átlagosan harminc százalékkal emelkedik az oktatók bére. Lesznek olyanok, akiknek a fizetése akár ötven százalékkal is megemelkedik, míg másoknak az átlag alatti mértékben nő. A törvényi rendel­kezések garantálják, hogy senki nem járhat rosszabbul, az azonos munkakörben, változatlan feladatmennyiséget ellátó tanárok bére a mostani átállással nem csökkenhet.

A változások következtében a megemelt óradíj lehetőséget teremthet naprakész gyakorlati ismeretekkel rendelkező vállalati mérnökök alkalmazására. Egy egyetemi diplomával és tíz év szakmai gyakorlattal rendelkező, pedagógus II. besorolású szakmai tanár illetménye a jelenlegi bruttó háromszázezer forint helyett júliustól akár a bruttó négyszázezer forintot is meghaladhatja. Egy húsz éve tanító szakoktató a jelenlegi 274 ezer forint helyett 356 ezer forintot, vagy akár többet is kereshet majd.

Első ütemben ötven százalékkal nőnek az óraadók bérei is, amelyek egy minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan idővel akár a piaci szintet is elérhetik. A béremelésre a kormány éves szinten harmincötmilliárd forintot biztosít. Az intézkedésekkel teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer jön létre. A magasabb bérezés és a szakmájukban kiemelkedő tudással bíró szakoktatók bevonzása érdekében a szakképzésben dolgozó pedagógusok a Munka törvénykönyve alá fognak tartozni, nem a merev közalkalmazotti bértábla alá. Ettől még megmarad a pedagógusok jogosultsága a jubileumi jutalomra az eddigi közalkalmazotti jogviszony beszámításával. A korábban megszerzett minősítését sem veszíti el a pedagógus, így ha a későbbiekben ismét a köznevelési törvény hatálya alá tartozó intézményben vállal munkát, a megszerzett fokozata szerint sorolják be. Annak érdekében, hogy a szakképzésben a legfelkészültebb oktatók a legújabb ismereteket oktassák, számukra négyévenként legalább egy alkalommal kötelező a továbbképzésben való részvétel, elsősorban vállalati környezetben vagy képzőközpontban.

Az egyik legfontosabb változás a részletszabályokban, hogy a kötelező óraszámok a pedagógusok számára kedvezően alakulnak. A rendelet szerint a szakképzésben oktatóknak heti 22, az osztályfőnököknek 21 tanórájuk lesz. Ha összességében a megadott éves keretnél több ledolgozott óra jön ki, akkor az túlmunkának számít, és túlórapénz jár érte. A szakképzésben tanuló diákok is többletjuttatást kapnak ösztöndíjak formájában. A nappali képzésben tanulók teljesítményük alapján részesülnek ösztöndíjban, amit tanulmányaik előrehaladtával munkabér válthat fel. Technikumban, nappali rendszerű oktatásban minden tanuló az első időszakban általános, havi nyolcezer forint összegű ösztöndíjra lesz jogosult. A szakképző iskolák 9. évfolyamán ez havi tizenötezer forintot jelent minden tanuló számára.