A klímacélok elérésének egyik záloga: Paks II.

A paksi bővítés mellett még két fontos tényező szükséges ahhoz, hogy a kibocsátásmentes villamos energia előállítása kilencven százalékra nőjön. Egyik a mátrai lignitalapú átamtermelés kiváltása elsősorban gázzal és megújulóenergia-termeléssel, másik a nagy mennyiségű megújuló energia, ezen belül elsősorban a napenergia tartalékait hasznosító áramtermelési kapacitások jelentős növelése.

A legtöbb villamos áramot tavaly is a paksi atomerőmű termelte Magyarországon, a létesítmény négy blokkja a bruttó hazai termelésnek csaknem a felét adta – közölte tegnap honlapján az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. A reaktorok 2019-ben korábban nem látott mennyiségű, 16 285,91 gigawattóra áramot termeltek, ezzel az erőmű történetének legnagyobb termelési eredményével zárták az évet. A Paksi Atomerőmű 2019-ben is a magyarországi szén-dioxid-mentes villamosenergia-termelés alappilléreként működött – hívták fel a figyelmet a közleményben. A megtermelt, korábban nem látott mennyiségű, 16 285,91 GWh áram a hazai bruttó termelés csaknem ötven százalékát jelentette.

A magyar áramtermelés jelenleg hatvan százalékban karbonmentes, amelyből ötven százalék az atomerőmű-termelésnek köszönhető – hívta fel a figyelmet január végén Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkára a párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség villamosenergia-ellátásbiztonsággal foglalkozó konferenciáján, ahol ismertette a magyar energia- és villamosenergia szektor átalakítására vonatkozó terveket. Kaderják Péter akkor összegezte: 2030-ig negyven százalékkal csökkenti Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását 1990-hez képest, és ennek részeként a megújulóenergia-felhasználási részarányt a jelenlegi tizenháromról huszonegy százalékra növeli. Áramszektorunk megtisztításával kapcsolatban Kaderják Péter elmondta: a magyar áramtermelés jelenleg hatvan százalékban karbonmentes, ebből ötven százalék az atomerőmű-termelésnek köszönhető, tíz százalékban pedig a megújuló energia felhasználásának.

A Paksi Atomerőmű honlapján közölt adatok szerint a múlt év kiemelkedő termelési adataihoz magas szintű biztonsági mutatók párosultak Pakson: 2019-ben sem történt a hétfokozatú nemzetközi nukleáris eseményskálán (INES-skálán) egyes vagy magasabb besorolású esemény, a legalacsonyabb szintű, azaz INES nullás besorolású események száma tízre csökkent, ami az eddigi legkisebb szám. Hangsúlyozták, hogy az atomerőművet számos nemzetközi és hazai szervezet ellenőrzi, amelyek közül az egyik legjelentősebb az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetsége, a WANO (World Association of Nuclear Operators). A szervezet munkabaleseti mutatója Paks esetében 2019-ben nulla volt: nem történt atomerőművi dolgozót érintő, munkaképtelenséggel járó baleset Magyarország legkomplexebb ipari üzemében. A társaság azt is közölte, hogy az atomerőmű idén megkezdi a továbbfejlesztett, csökkentett pálcaátmérőjű üzemanyag-kazetták használatát az öt éve bevezetett – nemzetközi díjakkal is elismert – tizenöt hónapos üzemanyagciklus innovációjának folytatásként. Az újító megoldás lehetővé teszi, hogy ugyanazon reaktorteljesítményhez az eddiginél is kevesebb üzemanyag-kazetta felhasználására legyen szükség. Mindezzel tovább csökken a nagy aktivitású hulladék mennyisége és az erőmű már eddig is rendkívül alacsony környezeti hatása – tették hozzá.

Az elmúlt években megkezdett, a biztonsági tartalékok további növelését támogató, a blokkok rendelkezésre állását folyamatosan javító fejlesztések folytatódnak, valamint az atomerőmű új, a nemzetközi legjobb gyakorlatot adaptáló működési modelljének bevezetése is zajlik.

Mint azt korábban megírtuk, tavaly novemberben, a nukleáris technológiák fejlődéséről szóló nyilvános fórumot tartottak Pécsett. A rendezvény célja volt, hogy lehetőséget teremtsen a nukleáris ipari szakemberek, a hatóságok, a szakértők, a környezetvédők és a társadalom közötti párbeszédre. A konferenciával egy időben Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai konszern vezérigazgatója felkereste a Paks II. Atomerőmű orosz fővállalkozójának, az ASZE Mérnöki Vállalatnak paksi telephelyét, ahol találkozott Süli Jánossal, a paksi atomerőmű teljesítmény-fenntartásáért felelős tárca nélküli miniszterrel. A Roszatom vezérigazgatója akkor elmondta, az atomerőmű új blokkjainak bővítését célzó projekt az engedélyeztetési dokumentumok előkészítési szakaszában van. Süli János a találkozó után úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy az orosz fővállalkozó teljes mértékben meg fog felelni az összes magyar, európai és nemzetközi nukleáris biztonsági követelménynek. „A projekt hozzávetőleg már négyszáz engedéllyel rendelkezik, beleértve a felvonulási területre vonatkozó és a környezetvédelmi engedélyt” – jelentette ki Süli János.

Paks II. Zrt honlapján olvasható a Nemzeti Atomenergia-ügynökség közleménye, miszerint a világon előállított villamos energia tíz százalékát termelték meg az atomerőművek tavaly, ugyanakkor ez a tiszta energia harmada. A múlt évben három reaktor létesítése kezdődött el, és öt új egységet kapcsoltak hálózatra. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) év elején publikált jelentése szerint 2019 végén 450 atomreaktor működött világszerte 398,9 GW beépített kapacitással, ami 2,5 GW-os növekedést jelent az előző év végéhez képest.

Globálisan atomerőművekben állították elő az elektromos áram tíz százalékát, ugyanakkor ez a klímabarát áramtermelés egyharmadát jelenti. Nemzetközi viszonylatban a nukleáris energia a vízenergia után a második legjelentősebb szén-dioxid-kibocsátás nélküli energiaforrás. Tavaly harminc országban működött atomerőmű, huszonnyolc pedig tervezte, illetve aktívan dolgozott azon, hogy az energiamixébe beépítse az atomenergiát. Ezek között négy országban – Bangladesben, Törökországban, Fehéroroszországban és az Egyesült Arab Emírségekben – az első atomerőmű építése zajlik, a két utóbbiban a projekt a befejezéséhez közeledik. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség adatai szerint 2019-ben öt reaktort állítottak le végleg. Ugyancsak öt reaktort kapcsoltak hálózatra – köztük egy úszóerőművet – összesen 5146 MW kapacitással, ami a leállított kapacitások majdnem duplája. Szintén 2019-ben három helyszínen kezdődött el atomerőmű-építés.