Gazdaság
Hamis kriptovaluta-kereskedőkre hívja fel a figyelmet a MNB
A gyanú szerint többek között az Uplibra, a Calibra és a Buylibracoins is azok között a külföldi internetes portál között vannak, amelyek az utóbbi időben kezdték meg működésüket, és amelyek a világ egyik legjelentősebb közösségi médiaszolgáltató kriptovalutájának úgymond „előértékesítését” kínálják. Ráadásul ezeknek a weboldalaknak a színvilága, elemei az adott közösségi médiafelületre, illetve a kriptovaluta hivatalos portáljára is hasonlítanak, emiatt pedig nem zárható ki, hogy azokat illegálisan használják fel - állítja a MNB.
A jegybank által klónoldalaknak is nevezett internetes portálok alapvetően kedvezményes áron kínálják előre az egyelőre még kereskedelmi forgalomban nem lévő virtuális valutát, és amely oldalakon a vásárlók a nem létező elektronikus pénztárcákban tárolhatják a nem létező kriptovalutát. Mindemellett ezeknek a klónoldalaknak a többségére az ügyfelek a közösségi médiaadataikkal is regisztrálhatnak, ami pedig potenciális veszélyt nyújthat ezáltal a számukra, hiszen így a róluk szóló információk, fényképek és regisztrációs kódok is bűnözők kezébe kerülhetnek - figyelmeztet a MNB, és hozzátette, hogy a kiberbűnözők ígérete szerint (az MLM-nek álcázott piramisjáték klasszikus szabályainak megfelelően), aki újonnan beszervez másokat is a csoportba, ingyen is kaphat az említett kriptovalutából.
Magyarországon egyelőre még nem jelentek meg hasonló internetes ajánlatok - hangsúlyozta a jegybank, majd közölte továbbá azt is, hogy nem zárható ki azonban, hogy néhány, a nem létező kriptovalutákhoz (pl. Onecoin) vagy ICO-khoz kötődő korábbi piramisjátékokban feltűnt magánszemély vagy csoport fantáziát lát majd ebben, és hasonló oldalakat indít.
A Magyar Nemzeti Bank – a hozzá beérkezett fogyasztói jelzések, panaszok nyomán is – a közleményében elmondta, hogy a jegybank az elmúlt öt évben számtalan figyelmeztetést, sajtóközleményt tett már közzé – legális és illegális – virtuális fizetőeszközök rendkívüli kockázatairól, valamint publikálta az Európai Bankhatóság (EBA) ebben a témában írt figyelmeztetését is.
A kriptovaluták jogi helyzete napjainkig még nagyrészt szabályozatlan, jellemzően nem tartoznak a jegybankok felügyelete alá (az MNB sem engedélyezi, regisztrálja őket), így rendkívül magas kockázattal járhatnak - szögezte le a Magyar Nemzeti Bank, majd hozzátette, hogy ha nyilvántartásaikban vagy a tranzakciók lebonyolításakor probléma adódik, a felhasználók számára egyetlen intézmény sem garantálja az ügylet megfelelő lebonyolítását, a károk megtérítését. A veszteségek miatti jogvitákat az ügyfelek (általában külföldi állam nyelvén és jogrendje szerint) csak polgári peres eljárással rendezhetik vagy – bűncselekmény (pl. piramisjáték) gyanúja esetén – a nyomozó hatóságokhoz fordulhatnak - figyelmeztet a MNB, majd kitért arra, további probléma az is, hogy a virtuális valuták árfolyama gyorsan, sokszor kiszámíthatatlanul változhat. Ebből adódóan pedig még fokozottabb a kockázat a – piramisjáték alapjául szolgáló – nem valós kriptovalutáknál.
Az MNB – hatáskörének hiánya ellenére – a befektetők védelme érdekében folyamatosan nyomon követi a fizetésre használható virtuális eszközök működését, és tájékoztatást nyújt a nyilvánosságnak - zárta közleményét a jegybank, és felhívta a figyelmet arra, hogy célszerű, ha az ügyfelek fokozott körültekintéssel járnak el az ilyen eszközökbe való befektetés előtt, és inkább megfontolják a felügyelt pénzügyi intézmények által kínált megtakarítási lehetőségeket.
Ezzel kapcsolatban az MNB honlapján elérhető a jegybanki engedéllyel vagy regisztrációval rendelkező befektetési szolgáltatók listája, valamint fogyasztóvédelmi oldalán a befektetési döntést segítő hasznos tájékoztatók is megtekinthetők.
