Gazdaság

Vidéken már csökkenhet az ingatlanok ára

Budapesten és a nagyvárosokban még idén is drágulás várható, a kisebb településeken és a keleti országrészben stagnál, sőt fordulhat is ez a tendencia

Stagnálás várható a lakásárak változásában 2020-ban, ami a fizetőképességre, valamint az új állampapírnak az ingatlanoknál is kedvezőbb hozamára vezethető vissza. A lakásátadások várható száma, aránya az albérletpiacnak kedvezhet.

Vidéken már csökkenhet az ingatlanok ára
Kevésbé népszerű a befektetési célú vásárlás az állampapírok magas hozama miatt
Fotó: MH

Idén csökken a lakásárak növekedési üteme, nulla és öt százalék közötti drágulás várható országos átlagban – közölte tegnap lapunkkal a Takarék Index. Az elemzők előrejelzése szerint vidéken akár árcsökkenés is előfordulhat, a fővárosban pedig elsősorban az olcsóbb lakásoknál esélyes az áremelkedés. Vidéken ötszázalékos csökkenés és ötszázalékos növekedés közötti árváltozást várnak. Ugyanakkor az új lakások kínálatában csökkenésre számítanak 2020-ban a szakértők a január elsejétől ismét 27 százalékosra emelt áfakulcs miatt.

Egyelőre a bérlakáspiac megerősödésére sem számítanak az elemzők, a jogszabályi környezet szabályozatlansága, a lehetséges befektetők hiánya és a finanszírozás kérdése ugyanis számos nehézséget gördít az ilyen fejlesztések elé. A kínálat szűkülése azonban valószínűleg nem gyakorol majd jelentős hatást a használt lakások pia­cára – tette hozzá a Takarék Index.

„Megítélésünk szerint a növekedés ütemének csökkenése két főbb okra vezethető vissza” – válaszolta a Magyar Hírlapnak Incze Zsombor, a Takarék Index projektvezetője. Ismertette: egyrészt az árszintek eleve magasak, és ez a vásárlókat óvatosságra inti. Másfelől az új állampapír hozama jóval magasabb az ingatlanokénál, ezért a befektetők inkább ezek felé fordultak.

Összességében elsősorban keres­letoldali nehézségekkel nézhetünk szembe 2020-ban, amelyeket enyhíthet a főbb piacok között végbemenő erőforrások áramlásainak kedvező helyzete, a várhatóan továbbra is magas bruttó hazai termék és a reáljövedelem-növekedés. Várakozásaink szerint elsősorban a fővárosban, illetve a nagy(obb) városokban számíthatunk számottevő lakásár-növekedésre. Egyes régiókat vizsgálva pedig Budapest és agglomerációja, valamint a Nyugat-Magyarországon található nagyobb települések esetében számítunk inkább növekedésre, míg a kisebb településeken és a keleti országrészben inkább stagnálás közeli dinamikát várnak.

Az albérleti piac kínálati oldalára az idén várható lakásátadások száma hat elsősorban, hiszen az új projektek jelentős hányadában a vevők befektetők voltak, akik a társasház elkészültével igyekeznek majd bérlőket találni a piacon. Emiatt lokálisan, egy-egy nagyobb projekt átadásának helyszínén számítanak rövid távon a bérlők számára kedvezőbb helyzetre, ahol több, várhatóan kedvezőbb árazású lakásból tudnak majd választani. „Országosan azonban nem várunk törést a trendekben” – emelte ki a projektvezető.

Növekvő kiadási idő

Elérte a plafont az albérletpiac a keresletet tekintve

Tavaly már nem volt növekedés az előző évhez képest, szemben a korábbi évek növekedésével, 2016 óta ugyanis évente 18–33 százalékkal fokozódott a kereslet – derül ki az Ingatlan.com legfrissebb összeállításából, amely csaknem négyezer hirdetés adatai alapján négyéves távlatban vizsgálta Budapest és a legnagyobb vidéki városok albérletpiacán a kereslet és a kínálat alakulását. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője elmondta, a kereslettel ellentétben a kínálat nem tetőzött, sőt fokozatos bővülést mutat Budapesten és a megyei jogú városokban, köztük a legnagyobb egyetemi városokban. 2016-hoz képest mára negyven százalékkal nőtt, 2019-ben pedig 13 százalékos volt a bővülés az előző évhez mérten. A kínálat növekedésében a korábbi évek a befektetési célú lakásvásárlásai is szerepet játszanak. „Bár a turizmus felívelése miatt a kiadó ingatlanok egy része nem jelent meg az albérletpiaci kínálatban, sok befektető azonban a hosszú távú kiadást választotta” – fogalmazott a szakember. Az Ingatlan.com elemzése szerint az elmúlt négy évben némiképp növekedett a kiadási idő. Budapesten 2016-ban átlagosan 25 nap alatt talált bérlőre egy lakás, 2017-ben és 2018-ban egyaránt 28 nap kellett ehhez, tavaly pedig 29 napra volt szükség. Időközben a megyei jogú városokban a kiadási idő a 2016-os 29-napról 2019-re 36 napra nőtt.
(DV)

Kapcsolódó írásaink