Gazdaság
Egyre zöldebb a hazai távhőszektor
A felhasznált energiahordozók összevetése mutatja, hogy míg az előző évhez képest a földgáz és a szén felhasználása csökkent, addig a kommunális hulladék felhasználása emelkedett, jelentős részarányt képvisel a biomassza és a geotermikus energia is
Magyarországon több mint másfél millió ember él kicsivel több mint hatszázötvenezer távfűtéses lakásban, a lakossági díjfizetők száma pedig emelkedik – derült ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, valamint a Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetségének átfogó, térképekkel ellátott közös kiadványából, amelyet ötödik alkalommal jelentettek meg.
Ha régiók szerinti bontásban vizsgáljuk, az Alföldön a legalacsonyabb a távfűtéses lakások aránya, a dél-alföldi régióban és az észak-alföldi régióban is csaknem 11 százalékot tesz ki. E tekintetben a közép-dunántúli régió áll a legjobban, ott a háztartások 27 százalékában található meg a környezetkímélő fűtési mód, és a Dél-Dunántúl távhőlefedettsége sem sokkal marad el ettől, ott majdnem 22 százalék ez az arány.
A kiadvány alapján a teljes hazai lakásállományon belül is jelentős részarányt képvisel a távfűtés. Országos átlagban 15,57 százalékos a távhővel fűtött lakások aránya.
Mint biztonságos, kedvező árú és egyre zöldebb fűtési mód, a távfűtés fontos tényezője a levegőszennyezés elleni küzdelemnek.
A szmogot okozó légszennyezés legnagyobb hányada ugyanis a lakossági fűtés, pontosabban a nem megfelelő tüzelőanyagok használatából ered. A távhőrendszerek elősegítik az energiahatékonyságot, a környezetvédelmi, klímavédelmi célok teljesítését, csökkentik a fosszilis tüzelőanyag felhasználását. További előnyük, hogy szinte bármilyen energiahordozót be tudnak fogadni, ezáltal a távhőnek kiemelt szerepe van a megújuló energiák térnyerésében, a fenntartható fejlődés szolgálatában, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében.
A felhasznált energiahordozók összevetése is mutatja, hogy az előző évhez képest a földgáz és a szén felhasználása csökkent, a kommunális hulladék felhasználása pedig emelkedett.
Ezzel párhuzamosan szembeötlő a geotermikus energia térnyerése, Győrben és Miskolcon jelentős részarányt képviselve.
Az energiahivatal és a Matászsz kiadványa nemzetközi összevetésben is megvizsgálta, milyen energiahordozók segítségével állítják elő a távhőt egyes uniós tagországok. Hazánkra nézve kedvező tendencia, hogy szenet csak 1,4 százalékban használ vízmelegítéshez a hazai távhőszektor, a vizsgált országok közül ez a legkisebb részarány, ugyanez igaz a kőolaj és kőolajszármazékok felhasználására is. A magyar távhőszektor 71,6 százalékban az ezeknél jóval környezetkímélőbb földgázra támaszkodik, és a megújuló energiaforrások részaránya is majdnem egyötöd rész. A vizsgált uniós tagállamok közül Svédország távhőrendszere a legkörnyezetkímélőbb, mivel a megújulók hasznosítása mellett a hulladékból nyert hőfelhasználása is jelentős részarányt képvisel. Az ilyen típusú hőelőállítás hazánkban 6,5 százalékos.
Összeállításunk a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal támogatásával készült
