Gazdaság
Tovább csökkent a munkanélküliség
Soha nem dolgoztak még ennyien Magyarországon
A 2019-es év egészét tekintve a munkanélküliek létszáma átlagosan 160 ezer volt, 12 ezerrel kevesebb, mint 2018-ban. A munkanélküliségi ráta 3,4 százalékos értéke 0,3 százalékponttal volt alacsonyabb az előző évinél.
A 15-24 éves munkanélküliek száma 40 ezerre, munkanélküliségi rátájuk 2,1 százalékponttal, 12,2 százalékra nőtt egy év alatt a negyedik negyedévre. A munkanélküliek több mint egynegyede ebből a korcsoportból került ki. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek, munkanélküliségi rátája 0,3 százalékponttal 2,9 százalékra, az 55-74 éveseké 1,0 százalékponttal 1,7 százalékra csökkent.
A foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 520 ezer volt, 38 ezerrel több, mint egy évvel korábban. A 15-64 évesek foglalkoztatási rátája 70,3 százalékra emelkedett.
Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 52 ezerrel, a külföldi telephelyen dolgozóké 9,5 ezerrel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma 24 ezerrel csökkent.
A 2019-es év egészét tekintve a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 512 ezer volt, ami 43 ezerrel haladta meg az előző évit. A foglalkoztatási ráta a 15-64 évesek körében 70,1 százalékos volt, 0,9 százalékponttal magasabb az előző évinél.
Minden eddiginél többen dolgoznak Magyarországon
Ilyen magas foglalkoztatási szintet még nem mért a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), mint a tavalyi negyedik negyedévben - mondta Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára szerdán Budapesten, a legfrissebb adatokat értékelve.
Az államtitkár kiemelte, hogy a 2010-es kormányváltáshoz képest 840 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. A növekedés döntően a versenyszférában történt, ahol mintegy 710 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben.
Bodó Sándor kitért ugyanakkor arra is, hogy jelentős az eltérés a férfiak és a nők foglalkoztatásában. A férfiak foglalkoztatási rátája elérte a 77,6 százalékot a tavalyi utolsó negyedévben, míg a nőké 63,1 százalékos.
Az államtitkár úgy fogalmazott, hogy ez a helyzet feladatokat is ad, példaként említette a bölcsődefejlesztési program folytatását. Elmondta azt is, hamarosan elkezdődik a kismamákat képzésekkel, ösztöndíjakkal segítő program annak érdekében, hogy minél nagyobb számban vissza tudjanak térni a munkaerőpiacra.
Felhívta a figyelmet a többi között arra, hogy a feldolgozóiparban 209 ezerrel, az építőiparban 85 ezerrel, humán-egészségügyi területen 66 ezerrel, a szállítás, raktározásban mintegy 50 ezerrel dolgoznak többen, mint 2010-ben, de 74 ezerrel nőtt a közigazgatás, védelem, társadalombiztosítás dolgozóinak száma is.
A fiatalok foglalkoztatási helyzetére kitérve ismertette: 2010 előtt munkanélküliségi rátájuk a 30 százalékhoz közelített, mára azonban 12,2 százalékra csökkent. Mint mondta, a jelentős javulás ellenére az adat magasabb az átlagos munkanélküliségnél, így ezen a területen is van teendő.
Bodó Sándor hangsúlyozta azt is, hogy Magyarországon a negyedik legalacsonyabb a munkanélküliség az Európai Unió tagállamai közül, csak Csehországban, Németországban és Lengyelországban kedvezőbbek az adatok.
Az államtitkár a foglalkoztatás bővítésének lehetőségeiről szólva kiemelte a vállalkozóvá válás erősítését, valamint a kismamák, a csökkent munkaképességűek és a nyugdíjasok munkaerőpiaci jelenlétének javítását.
