Gazdaság
Érdemes áttérni a fix törlesztésre
A bankok ügyfelei mérlegelhetik, hogy hosszú időre, de akár a futamidő végéig is elkerülhetővé váljon az esetleges nagyobb részletfizetés
A banki értesítések eredményeképpen mostanáig már csaknem kétezer ügyfél alakíttatta át fix kamatozásúvá korábbi változó kamatozású jelzáloghitel-szerződését – közölte Binder István, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) felügyeleti szóvivője tegnap a távirati irodával. A szóvivő felidézte, hogy a friss adatok szerint mintegy 106 ezer olyan jelzáloghitel-szerződés van még érvényben Magyarországon, amelyeket 2015. február 1-je, a fair banki szabályozás hatályba lépése előtt kötöttek, változó kamatozásúak, legalább tíz év futamidejük van hátra, és az ügyfél alapvetően rendben fizeti törlesztőrészletét. Az MNB által kiadott, fix kamatozásúvá való átalakítást kezdeményező ajánlás ezeket érinti. Az MNB-hez beérkezett banki adatok szerint 2019 végéiga bankok több mint 65 ezer szerződés esetében küldték meg a fix kamatozásra való átállás lehetőségéről szóló tájékoztatót az érintett ügyfeleknek. A fogyasztók csaknem fele még csak ezekben a napokban, hetekben – az elfogadott ütemezés szerint 2020. január végéig – kapja meg értesítőjét.
Az ügyfeleknek a hitelintézetek konkrét, egyedi szerződésük alapján testre szabott, fix kamatozású jelzáloghitel-ajánlatokat is küldenek. Ezeket az ügyfelek a levél kézhez vételétől számított harminc napig fogadhatják el. Binder István tájékoztatása szerint egyes jelentős hazai hitelintézeteknél már hét-nyolc százalék fölötti a szerződésüket így módosítók aránya, másoknál viszont ennél jóval alacsonyabb. Az MNB célja az ajánlással az, hogy a fogyasztók kapjanak tájékoztatást a kamatkockázatokról, és ennek ismeretében hozzanak felelősségteljes döntést. Az érintett ügyfelek, ha továbbra is az ajánlás hatálya alá esnek és most nem módosítanak, a következő években is kapnak majd a kamatkockázatról és a biztonságos átváltás lehetőségéről szóló értesítést bankjuktól – hangsúlyozta Binder István.
A bankok az MNB által a változó kamatkockázat kezeléséről szóló ajánlásnak megfelelően a kamatrögzítést nem új hitelként, hanem szerződésmódosításként kezelik. Ennek megfelelően nem számítanak fel a hitelkiváltásnál, vagyis a régi hitel lezárásánál és új hitel nyújtásánál jellemző végtörlesztési, folyósítási vagy ingatlan-értékbecslési díjat. Az MNB elvárása az is, hogy a szerződésmódosításért a bankok legfeljebb az ehhez közvetlenül kapcsolódó legszükségesebb díjat számítsák fel. Ennek megfelelően a jegybank tudomása szerint egyes pénzintézetek elengedik a szerződésmódosítási és a közjegyzői díjat. A szóvivő hangsúlyozta, hogy még az egyszeri szerződésmódosítással járó esetleges terhek, illetve enyhén magasabb havi törlesztés esetén is célszerű lehet átállni fix kamatozásra. Az ügyfelek mérlegelhetik, hogy hosszú időre, de akár a futamidő végéig is elkerülhetővé váljon az esetleges nagyobb törlesztőrészlet.
Binder István példaként hozta fel, hogy egy átlagos, 2013-ban felvett, húszéves futamidejű, tízmillió forintos, 4,35 százalékos kamatú jelzáloghitel esetében az ügyféltájékoztató levelek kiküldése előtt, 2019 áprilisában 64 938 forint volt a havi törlesztés összege. Egy százalékpontnyi kamatemelkedés esetén viszont ez havi 69 163 forintra, 4180 forinttal többre, két százalékpontnyi kamatemelés esetén pedig havi 77 946 forintra, 12 963 forinttal többre nőne. Ez azt jelenti, hogy pár hónap alatt „elolvadna” az az egyszeri költség, amelyet az ügyfeleknek a hosszú távú biztonság érdekében állniuk kell – fogalmazott Binder István.
Változatlan maradt a jegybanki alapkamat
Nem változtatott sem az alapkamat 0,90 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón tegnap a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa. Az elemzői várakozásoknak megfelelően –0,05 százalékon maradt az egynapos betéti kamat, míg az egynapos hitelkamat 0,90 százalékon vagyis a forintgyengülés és a felgyorsult infláció miatt nem történt szigorítás. A tanács az inflációra ható szimmetrikus kockázatok miatt az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát háromszáz-ötszázmilliárd forinton tartotta. Az alapkamat 2016. május 25-e óta változatlan.
(PGI)
Bírság hiányos adatszolgáltatás miatt
Összesen 21 millió forint felügyeleti és fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki a Magyar Nemzeti Bank a Hungarikum Biztosítási Alkusz Kft.-re, illetve az AGENTA-Consulting Kft.-re, egyebek közt ügyfél-tájékoztatási, panaszkezelési, adatszolgáltatási és az ügynökök regisztrációjára és nyilvántartására vonatkozó – rendszerszintű kockázatot nem jelentő – szabálytalanságok miatt – adta hírül tegnap a jegybank. A vizsgálat a 2016. januártól az ellenőrzés lezárásáig tartó időszakot tekintette át, és a jegybank kötelezte a társaságokat a feltárt hiányosságok pótlására.
(PGI)
