Gazdaság
Versenyképes fizetések a közszférában
A mobilitás fokozásának érdekében az önkormányzatok mellett olyan vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére, amelyek nem a saját dolgozóikat helyezik el

Az önkormányzatok, önkormányzati társulások, valamint az ezek tulajdonában álló gazdasági társaságok mellett vállalkozások is pályázhatnak állami támogatásra munkásszállások kialakítása érdekében – hívta fel a figyelmet tegnap Bodó Sándor, az Innovációs és Technológiai Minisztérium munkaerőpiacért felelős államtitkára. Hozzátette: a legfeljebb 12 ezer embert foglalkoztató piaci gazdasági társaságok tavaly október óta pályázhatnak, viszont a január 22-i kormányrendelet hatályba lépésével már azok a vállalkozások is pályázhatnak munkásszállások építésére, amelyek a támogatással megvalósuló szállásokon nem a saját munkavállalóikat, hanem a térség más munkaadóinak dolgozóit tervezik elszállásolni. Az építési, felújítási költségekhez vissza nem térítendő támogatás, új tárgyi eszközök beszerzéséhez pedig visszatérítendő támogatás vehető igénybe. A cégek ötmilliárd forintra pályázhatnak, és az ajánlatokat idén május 15-ig lehet benyújtani. Mint azt az államtitkár közölte, az önkormányzatok 2017 és 2019 között hatósági szerződéssel létrejött, 7,9 milliárd forint támogatásból húsz munkásszállót építettek, illetve újítottak fel, ezek összességében 3043 munkavállaló számára biztosítanak férőhelyet. A program feltételei egyébként továbbra is változatlanok. Az egy négyzetméterre jutó fajlagos költség munkásszállás építése esetén maximum 373 ezer forint, a felújításkor legfeljebb 267 ezer forint lehet. Ugyanígy a munkásszálló egy férőhelyének kalkulált költsége építés esetén 3,730 millió, az ingatlan felújítása esetén pedig 2,670 millió forint lehet.
Bodó Sándor hangsúlyozta, hogy kormányzati cél a teljes foglalkoztatás elérése, ehhez viszont a munkaerő mobilitásának az elősegítése szükséges, mivel hazánkban a lakosság mobilitása alacsony. Ez azt eredményezi, hogy miközben az ország bizonyos területein, meghatározott ágazatokban a munkaerő-kereslet jelentős növekedésének hatására tartós munkaerőhiány alakult ki, addig az ország más részein jelentős munkaerő-tartalékok találhatók. A mobilitás fokozása érdekében ezért kormányzati szerepvállalás mellett szükséges ösztönözni – a lakhatás és a munkába járás megkönnyítése mellett – a munkásszállások építését.
Mint mondta: idén a minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos emelését is figyelembe véve összességében kilencszázalékos lehet a béremelkedés Magyarországon. Mint elmondta, az utóbbi években mindinkább kiéleződő munkaerőpiaci versenyben más ágazatok mellett fontos, hogy az állami szektorban is versenyképesek legyenek a fizetések. Ezért a kormány idén 32 milliárd forintból emeli a területi közigazgatásban dolgozók illetményét. A megemelt fizetést áprilistól, 2020. január 1-jéig visszamenőleg kapják meg a fővárosi és megyei kormányhivatalok, valamint a járási hivatalok ügyintézői és tisztségviselői. A kormányhivatali bérek minden megyében legalább tíz százalékkal, átlagosan 18 százalékkal emelkednek, ahol pedig kiélezett a munkaerőpiaci verseny, ott az illetménynövekedés a 35 százalékot is meghaladhatja. Az egészségügyi szakdolgozók idén januártól 14, november 1-jétől húsz-, 2022 január 1-jétől pedig harmincszázalékos béremelésben részesülnek.
A honvédelmi alkalmazottak, illetve a rendvédelmi igazgatási dolgozók béremelése tavaly húsz százalék volt, majd az azt követő három évben évente öt százalék, így összességében 35 százalék. A rendvédelmi életpálya, valamint a honvédelmi életpálya alatt dolgozók fizetése tíz százalékkal emelkedik idén.