Felújítással sokat javulhat az energetikai besorolás

Míg az új építésű ingatlanokra meglehetősen szigorú energetikai követelmények vonatkoznak,
a használtlakás-állomány meglehetősen vegyes képet mutat ebből a szempontból. Egy lakás energetikai besorolása sok paramétertől függ. Ilyen például a külső falak, födémek, tetők anyaga, hőszigeteltsége, a nyílászárók hő- és légszigeteltsége vagy a fűtési rendszer energiahatékonysága – válaszolta lapunk megkeresésére az Otthon Centrum.

Ha a társasházakat vizsgáljuk, ha egy társasház a panelprogram keretében legalább nyolc centiméteres külső hőszigetelést kap, és a nyílászárókat is cserélik, az átlagosan egy kategóriát tud javítani egy ilyen lakás energetikai besorolásán, extrém esetben akár kettőt is – írták. Akárcsak a paneleknél, a (használt) téglalakásoknál is igaz, hogy az energetikai besorolás több tényező függvénye – épületen belüli elhelyezkedés, tájolás, szerkezet, gépészet, megújuló energiaforrások használata –, itt viszont elmondható, hogy ezek a típusok FF (ez jelenti az átlagos minősítést) vagy az alatti besorolásúak.

Válaszukból kiderül még, hogy a közvetítőcég kínálatában szereplő ingatlanok többsége I és H besorolású. Az energiahatékonyságon a felújítások javíthatnak, különösen akkor, ha átfogó rekonstrukcióra kerül sor. Amennyiben csak nyílászárócsere vagy homlokzati hőszigetelés történik, az önmagában általában nem javít a besoroláson, együttesen viszont akár egy kategória javulást eredményezhetnek. A kondenzációs cirkókazán beépítése (amely a fűtés mellett használati meleg vizet is szolgáltat) – a régi cirkó–villanybojler kombináció helyett – akár két kategóriát is javíthat ugyanezen az értéken. Hozzátették, a tetőszigetelést vizsgálva magastetőnél a szigetelés nem befolyásolja az energetikai besorolást, lapostető esetében pedig csak a legfelső szinten lévő lakások besorolására van hatással.