Gazdaság

Célzott programok a klímavédelemért

A magyarországi fiatalok a globális felmelegedést és a környezetszennyezést nevezik meg a jövő perspektíváját jelentősen befolyásoló problémaként

A friss felmérésben részt vevő magyar fiatalok többségének mérvadó a klíma- és környezetvédelem, a megkérdezettek több mint fele gondolja úgy, hogy a klímaváltozás hatással van az életére. A villannyal való takarékoskodás, a tudatosabb vízhasználat, az autó, illetve a műanyag palackok és zacskók mellőzése a leginkább jellemző a fiatalokra.

Célzott programok a klímavédelemért
A szelektív hulladékgyűjtés kelti fel leginkább az érdeklődést
Fotó: MH/Katona László

A magyarországi fiatalok hatvannyolc százalékának fontos a klíma- és környezetvédelem. Ezen a téren jelentős különbségeket érzékelnek a generációk között, ugyanis saját nemzedékük helyzetét pozitívabban látják. A megkérdezettek harmincnégy százalékának van a szűk környezetében környezettudatosan cselekvő személy, ezek a személyek elsősorban az édesanyák – derül ki az Erzsébet Ifjúsági Alap tizenkettőtől huszonkilenc évesek körében végzett, országos reprezentatív kutatásából.

A felmérésben részt vevők többségének mérvadó tehát a klíma- és környezetvédelem, a megkérdezettek (elsősorban a tizenkilenc-huszonkét évesek) több mint a fele gondolja úgy, hogy a klímaváltozás hatással van az életére. Ezzel szemben mindössze kilenc százalékuk nem tulajdonít jelentőséget neki, és tizennyolc százalékuk mondja azt, hogy nincs rá hatással. A magyarországi fiatalok a globális felmelegedést és a környezetszennyezést nevezik meg a jövő perspektíváját jelentősen befolyásoló problémaként. Arra a kérdésre, hogy mennyire figyelünk oda mi magyarok a környezetünkre, a spontán válaszuk az, hogy semennyire. A magyar társadalom szereplőinek hozzáállását általában negatívan látják. Tágabb környezetüket figyelembe véve úgy vélik, hogy a civil szervezetek számára a legfőbb a klíma- és környezetvédelem, a média és a közösségi média szerepe inkább pozitív a fiatalok szemében. Mindezek ellenére a megkérdezettek nem mutatnak túlzott aktivitást a környezetvédelem területén., A kézzelfogható, látható eredménnyel járó akciók keltik fel az érdeklődésüket (például közös szemétszedés). Csupán kisebb részük (harminckilenc százalék) tekinti magát tájékozottnak a klíma- és környezetvédelem területén. Többségük az édesanyjával és a barátaival szokott erről beszélgetni, a konkrét cselekvéseket a barátok inspirálják.

A környezetvédelmi tevékenységek közül a szelektív hulladékgyűjtést tartják nagy jelentőségűnek a tizenkettőtől huszonkilenc évesek – pontosan hetvenkét százalékuk, és hatvanegy százalékuk szelektíven is gyűjti azt. A villannyal való takarékoskodás, a tudatosabb vízhasználat, az autó, illetve a műanyag palackok és zacskók mellőzése a legjellemzőbb még a fiatalokra, míg a környezetvédelem melletti tüntetéseken mindössze hat százalékuk szokott részt venni. A kutatásból az is kiderül, hogy a fiatalok nyolc százaléka tagja valamilyen közösségi média oldal környezetvédelmi csoportjának, míg öt százalékuk valamilyen környezetvédelemmel foglalkozó szervezetnek illetve csoportosulásnak. A vizsgált korosztály ötven­nyolc százaléka szokott találkozni ilyen tartalmakkal, elsősorban televíziós műsorokban, közösségi médiában és internetes fórumokon. Túlnyomó többségük – nyolcvannégy százalék – szerint többet foglalkoznak ezzel a témával a médiában, mint korábban. Pontosan hatvanhárom százalékuk véli úgy, hogy a témával kapcsolatos híradások reálisak, míg tizenkilenc százalékuk szerint visszafogottak, tizenöt százalékuk szerint pedig eltúlzottak.

A fiatalok érzékelik a kisebb változásokat, és felébredt bennük a környezettudatosság: energiatakarékos izzót használnak, flakon helyett kulacsban viszik magukkal az innivalót, nem használnak szívószálat, kerülik a nejlonzacskót, és nem nyomtatnak feleslegesen. A húsz-huszonöt évesek körében erős igény jelentkezik a szigorú szabályozásra, valamint szorgalmazzák a konkrét cselekvéseket is.

Az Erzsébet Ifjúsági Alap Nonprofit Közhasznú Kft. a fiatalok társadalmi szerepvállalásának megerősítését és a közösségi munka ösztönzését tűzte ki célul. Mindehhez a fiatalokat célzottan megszólító programok megvalósításával és közvetlen programok támogatásával, a helyi ifjúsági munka, valamint az önkéntes tevékenység komplex, módszertani fejlesztésével kíván hozzájárulni.

Kapcsolódó írásaink