Egyetértés a célkitűzésekben

Az államtitkár elmondta, a klímaváltozás globális jelenség, amit Magyarország egyedül nem tud megállítani, de felkészülhet a hatásaira, és hozzájárulhat a probléma megoldásához. Hozzátette, egyetértés van – európai szinten is –, hogy 2050-re el kell érni az úgynevezett klímasemlegességet, vagyis azt az állapotot, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátása nulla. Kitért arra is, Magyarország élen jár a klímavédelemben: 1990 óta harminckét százalékkal csökkent a károsanyag-kibocsátás, miközben van olyan európai ország, ahol egyetlen tonnával sem sikerült mérsékelni ezt. Rövid távon a kormány 2030-ig szóló energia- és klímavédelmi stratégiája fogalmazza meg a célokat – tette hozzá, azzal együtt, össze kell hangolni az energia-ellátás biztonságát a még tisztább energiaforrásokkal úgy, hogy mindez a gazdasági növekedést ne hátráltassa.

Kaderják Péter korábban egy lapunk­nak adott interjúban elmondta: az emberek többsége nem elvont módon gondolkodik a klíma­védelemről, szívesebben fordítja le ezeket a kérdéseket a saját nyelvére, helyzetére. Az energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár tapasztalatai alapján úgy fogalmazott, egyre több az olyan magyar fogyasztó, aki szeretné saját maga megtermelni azt az energiát, amit elfogyaszt. Egyre többen igyekeznek napelemet felszerelni a háztetőre, okosmérőket használnak, és egyre szélesebb körben élnek azokkal a modern technológia adta lehetőségekkel, amelyekkel a háztartások takarékoskodhatnak. A nagy érdeklődés örömteli fejlemény, hiszen az okosmegoldások összességében nemcsak a fogyasztóknak hajtanak hasznot, hanem hozzásegítenek bennünket a globális célok eléréséhez is – tette hozzá Kaderják Péter.