Zárt tartással mérsékelhető a fertőzés

A H5N8 típusú vírus terjesztésében elsődleges szerepe a vándormadaraknak van, amelyeknél az enyhe tél összezavarodottságot okozott, és megváltoztatta a telelési szokásokat. A vándormadarak ingázása kiszámíthatatlanná vált, ezért minden magyarországi telep potenciális veszélyforrásnak minősül – mondta a Magyar Hírlapnak Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács elnöke. Ezt erősítette meg a szintén lapunknak küldött válaszaiban a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) is, kiemelve, a madarak mellett előfordulhat, hogy a vírust a gazdák, állatgondozók viszik tovább egyik állattartó helyről a másikra, fertőzött ruházattal, lábbelivel vagy az állattartáshoz kapcsolódó eszközzel, járművekkel. Ezáltal a felelős állattartói magatartás, az előírások betartása elengedhetetlenül fontos ahhoz, hogy a betegség ne terjedjen tovább. A madárinfluenza terjedését megelőzhetjük az állatok zárt tartásával. Ebbe beletartozik a takarmány és szalma zárt tárolása, a fertőtlenítések, valamint a védőruházat használata. A községek közti terjedést a telepre bejövő emberek és járművek mozgásának korlátozásával lehet megelőzni.

A Nébih kiemelte, az érintett gazdaságokban a járványügyi előírásoknak megfelelően és állami kártalanítások mellett a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtették a hatóság munkatársai, többek között a fertőzött állomány leölését – az egészséges telepek védelme és az exportképesség fenntartása érdekében – már gyanú alapján megkezdték, továbbá a gazdaságok körül kijelölték a három kilométer sugarú védőkörzetet és a tíz kilométer sugarú megfigyelési zónát. A fertőzés terjedésének megakadályozása érdekében szállítási korlátozások is érvénybe léptek. Az országos főállatorvos hazánk teljes területén elrendelte a baromfik zártan tartását. A már jelenleg is érvényben lévő járványvédelmi előírások értelmében az állatokat a vadon élő madaraktól védett, teljesen fedett, lehetőleg oldalról is zárt helyen kell etetni és itatni. A takarmányt szintén zárt, fedett helyen kell tartani és a tárolás során biztosítani kell, hogy ahhoz idegen fajú állat ne férjen hozzá. Az alom tárolását szintén úgy kell megoldani, hogy elkerülhető legyen a vadmadarakkal történő érintkezés, lehetőleg fedett helyen, beltérben vagy fóliával letakarva.

A Nébihtől azt is megtudtuk, hogy bár léteznek oltóanyagok a betegség ellen, Magyarországon a baromfiállományok és egyéb madarak madárinfluenza elleni védőoltása tilos. Ennek oka az, hogy a védőoltás adta részleges védelem mellett a madárinfluenza vírusa hosszan fennmaradhat a baromfiállományokban, lehetőséget teremtve a vírus mutálódására, veszélyesebb törzsek kialakulására. Ezen felül a vakcinázott állatok jelenléte a betegség esetleges megjelenésekor diagnosztikai nehézséget jelent. Az Állategészségügyi Világszervezetnek tett bejelentés után Japán, Dél-Korea, Hongkong, Szingapúr és az Egyesült Arab Emírségek jelezte, hogy ideiglenesen megtiltják az élőállat és különböző baromfitermékek kiszállítását Magyarországról. A belföldi és az Európai Unióba történő kereskedelem a korlátozás alá eső területeken kívül zavartalanul folyhat.

Mint ismert, a madárinfluenzát először a Komárom-Esztergom megyei Ács település mellett, egy nagy létszámú pulykatelepen, majd két nappal később a Hajdú-Bihar megyében lévő létavértesi kacsatartó gazdaságban regisztrálta a hivatal. Ácson, ahol az első fertőzött telep közvetlen közelében tartott pulykaállományban is jelentkezett a betegség, 53 500 pulykát öltek le. Létavértesen szintén felszámolják a baromfitelepeket. Az elmúlt napokban hazánk mellett Nagy-Britanniában, Szlovákiában és Lengyelországban is felütötte fejét a H5N8 vírustörzs – mutatott rá a Nébih.