Képes még bővülni a munkaerőpiac

A 2019-es évben éves átlagban is meghaladja foglalkoztatottak száma a 4,5 milliót, ami 780 ezerrel magasabb, mint 2010-ben volt – mondta lapunknak Szalai Piroska, megjegyezve, hogy 2010 volt a legrosszabb évünk a 21. században. A nők a szakértő becslése szerint tavaly 2,032 millióan dolgoztak, ami majdnem háromszázezerrel magasabb, mint kilenc évvel korábban. E kedvező növekedésnek kevesebb mint felét a munkanélküliség jelentős csökkenése adta. A foglalkoztatásbővülés nagyobb részét az inaktivitás csökkenése hozta, azaz míg 2010-ben több mint kétmillió inaktív élt hazánkban a 20–64 éves korcsoportban, 2019-re a számuk 1,3 millió alá csökkent.

Szalai Piroska elmondta, a foglalkoztatási ráta a 20–64 éves korcsoportban 75,3-re javult, azaz elérte a 2020-ra megcélzott hetvenöt százalékot. Emlékeztetett rá, még 2010 elején a Bajnai-kormány vállalta, hogy az akkori alig hatvan százalékpontról javítjuk tizenöt százalékponttal a rátát 2020-ig. Ez akkor egy teljesíthetetlen kijelentésnek tűnt, hiszen ilyen mértékű javulást addig még nem produkált senki a munkaerőpiacon. Jelenleg a kilenc év alatt elért, tizenöt százalékos bővülés Málta után a legnagyobb az unióban.

Foglalkoztatási rátánk 2016 óta az uniós átlag feletti. A tagállamok között a középmezőnyben vagyunk, a V4-ek közül Lengyelországot és Szlovákiát megelőzzük, Csehország az Európai Unió negyedik legjobb állama, előttünk jár. Összevetésképpen: tíz évvel ezelőtt még utolsók voltunk. A szakértő szerint sokat olvashatunk arról, hogy a magyar munkaerőpiac belső forrásból való bővülése már lehetetlen, ez azt jelenti, hogy nincs továbblépés a középmezőnyből. Ugyancsak a 20–64 éves korcsoportnál maradva, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya a tagállamok közt Bulgária, Litvánia, Észtország és Csehország után nálunk az ötödik legnagyobb. A heti 36 óránál kevesebbet dolgozó részmunkaidősök aránya pedig a második legalacsonyabb, csak Bulgária rosszabb nálunk. Ez mutatja, hogy nem elég rugalmas a magyar munkaerőpiac, nagyon kevés lehetőségük van például a tanulás mellett dolgozni a végzettségük megszerzése előtti években a fiataloknak annak ellenére, hogy folyamatosan bővül a duális képzésben tanulók száma. Illetve még mindig kevesen tudnak dolgozni a hat évesnél fiatalabb gyermeket is nevelő anyák közül. Az ő esetükben Szlovákiával mi vagyunk a sereghajtók még mindig, annak ellenére, hogy folyamatosan bővül az arányuk – mondta Szalai Piroska.

Szerinte ha a régiós versenytárs Csehország foglalkoztatási rátáját el szeretnénk érni, akkor háromszázezer fővel több magyar foglalkoztatottat kell az inaktívak közül behívni a munkaerőpiacra. A fent említett 1,3 millió inaktív közül csaknem egymilliónak legalább érettségije van. Csehországban a középfokú vézettségűeknek a magyarnál magasabb a foglalkoztatási rátája. A cseh versenyszférában arányaiban többen dolgoznak, a közigazgatásban pedig kevesebben, mint nálunk. A feldolgozóiparban, az infokommunikációs ágazatban és a szakmai tudományos tevékenység, valamint nők esetében a háztartásokat segítő tevékenységek területén jóval többen dolgoznak a legális munkaerőpiacon, mint nálunk. Ezért a szakértő úgy látja, a magyar munkaerőpiac képes még bővülni.