Klímavédelem: szavak helyett tettek kellenek

Az Európai Unió (EU) elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze, mintegy ötvenezermilliárd forintra lenne szükség. A kormány álláspontja szerint ez a cél hazánk számára elérhető, ehhez azonban az EU jelentős anyagi hozzájárulására van szükség. Magyarország kiemelten fontosnak tartja a „szennyező fizet” elvnek az érvényesítését: a dekarbonizáció költségeit elsősorban azoknak az országoknak és vállalatoknak kell viselniük, amelyek a leginkább felelősek a jelenlegi helyzet kialakulásáért. Magyarország számára konkrét vállalásokat tenni csak az eszközök és a költségek pontos számbavételét követően lehetséges. A kormány éppen ezért reális és megvalósítható stratégiát fogad el.
Magyarország a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) elkészítése során széleskörű szakmai, civil és társadalmi egyeztetéseket folytatott annak érdekében, hogy a terv az állampolgárok támogatását elnyerve kerülhessen megvalósításra.

Az integrált tervezés érinti az Energiaunió dekarbonizációs, energiahatékonysági, energiabiztonsági, belső energiapiaci, valamint kutatási, az innovációs és a versenyképességi dimenzióját.

Az új Energiastratégia és NEKT legfontosabb célkitűzése az energiaszuverenitás és az energiabiztonság megerősítése, a rezsicsökkentés eredményeinek fenntartása, valamint az energiatermelés dekarbonizálása, ami csak az atomenergia és a megújuló energia együttes alkalmazásával lehetséges. A hagyományos energiahordozókban szegény országoknak az energiaszuverenitás jóléti, gazdasági és nemzetbiztonsági kérdés – áll az ITM által kiadott dokumentumban.
Hangsúlyozzák, hogy amikor kormány a klímapolitikáról beszél, akkor egyben az ország szuverenitásának megőrzéséről, a nemzet és a családok megélhetésének biztosításáról és a keresztény kultúra fenntartásáról is gondoskodik.

A legtisztább energia a fel nem használt fosszilis energia. Ezt a megújuló erőforrásokra alapozott fűtési/hűtési megoldások alkalmazásával, a Zöld Távhő Program végrehajtásával, továbbá a közintézményi, az ipari és a közlekedési célú energiafelhasználás csökkentésével lehet elérni. Az elektromotorok magas hatásfoka miatt egyértelmű végfelhasználói energiamegtakarítás valósul meg az elektromobilitás elterjedésével. A helyi közlekedés zöldítésére vonatkozó Zöld Busz Program eredményeként pedig környezetbarát, elektromos buszok fognak a nagyobb városokban közlekedni – szerepel a tervben.

A családok energiafüggetlenségét a háztáji, saját célra történő megújuló energiatermelés támogatásával
és az okosmérők elterjedésének elősegítésével lehet előmozdítani.

A kormány célja, hogy a magyar villamosenergia-termelés legnagyobb része két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből. A stratégia összefoglaló részében kiemelik, hogy a kormánynak a klímavédelem területén reális és felelős politikát kell folytatnia. Reálisnak kell lennie egyrészről a világpolitikai folyamatok értékelése, továbbá a jelenlegi technológiák mellett megvalósítható beavatkozások várható eredményei és mindezek költségvonzata tekintetében.