Gazdaság

Iparági szemléletváltás is kell a nemzeti klímastratégiához

Megfelelő kormányzati támogatással az alternatív megoldások és a környezettudatosabb hozzáállás egyes piaci szegmenseknek fellendülést is hozhat

Magyarország számára kiemelt cél a környezet védelme és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás, ennek érdekében a kormány cselekvésalapú klímastratégiát fogadott el.

Iparági szemléletváltás is kell a nemzeti klímastratégiához
A klímacélokat szolgálná az elektromos és hibrid autók térnyerése is
Fotó: MH/Katona László

Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő Facebook-oldalán közzétett videóüzenetben arról beszélt, hogy a környezetvédelem közös ügyünk, vigyáznunk kell erre a csodás országra. A kormány évek óta a cselekvés útján jár, a klímasemleges energiatermelés tekintetében jobban teljesítünk, mint az Európai Unió legtöbb országa. A cél, hogy 2030-ra az áramtermelés kilencven százaléka szén-dioxid-mentes legyen, 2050-re pedig szeretnénk elérni a klímasemlegességet. A héten a kormányzati honlapon megjelentek az energia- és klímapolitikai stratégiai dokumentumok. A nyilvános anyagból kiderül: ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljeskörűen elektromos alapra helyezze, ötvenezermilliárd forintra lenne szükség. A kormány álláspontja szerint a cél hazánk számára elérhető, de ennek árát a legnagyobb klímaszennyezőknek kell fizetnie, és az EU jelentős anyagi hozzájárulására van szükség.

„Jól látható a kormányzat törekvése a karbonsemlegesség irányába, hiszen a bruttó hazai össztermék folyamatos növekedése mellett sikerül csökkenteni a szén-dioxid-kibocsátásunkat évről évre – nyilatkozta lapunknak Bujdosó Tünde, az Euler Hermes Hitelbiztosító kockázatkezelési igazgatója, akivel a klíma-stratégia részleteiről beszélgettünk. A szakértő lapunknak úgy fogalmazott, hogy míg az energiaiparban a megújuló energia felhasználásának támogatása kiemelt pont a stratégiában, addig a közlekedési szektor szén-dioxid-kibocsátásának kontrollja veszélyt jelenthet, így a közlekedés emissziójának csökkentésére irányuló törekvések külön üdvözlendőek. A kormány ennek érdekében a közlekedési üzemanyag-felhasználást egyre nagyobb mértékben villamos energiával és egyéb alternatív megoldásokkal kívánja kiváltani.

A tervben szerepel, hogy a helyi közlekedés zöldítésére vonatkozó Zöld Busz Program eredményeként környezetbarát, elektromos buszok közlekedjenek a nagyobb városokban, mindemellett a lapunknak nyilatkozó szakértő a tömegközlekedés mellett még jobban szorgalmazná az elektromos/hibrid járművekre történő áttérést, illetve bizakodó abban a tekintetben, hogy tudatos szemléletformálás eredményeként a közlekedésben használt autók száma is csökkenthető. „A felnövekvő generációban a tudatosság sokkal inkább látható, jóval nagyobb a zöldítési arány, szinte természetes attitűd, hogy nem veszik el a műanyag szívószálat, különböző autómegosztási platformokat használnak. A hulladékot szelektíven gyűjtik, mert tudják, hogy mindannyian tehetünk kis lépésekkel is közvetlen környezetünkért a Földért” – mondta el Bujdosó Tünde.

Hozzátette: a nemzeti össztermék 2,7 százalékát adja a műanyagipar. Ebben az iparágban is a technológiai megújulás szükséges, hiszen az új uniós irányelvek a műanyag felhasználásában és az újrahasznosítás területén egyre szigorúbb szabályozás alá esnek, és emiatt viszont növekedhet a fizetésképtelenség és a csődök kockázata ebben a szektorban is” – magyarázta a szakértő, aki felhívta a figyelmet: a vállalatoknál szemléletváltás szükséges, kénytelenek lesznek innovációra költeni, annak érdekében, hogy alternatív, környezetbarátabb megoldásokkal váltsák ki a jelenlegi technológiákat, alapanyagokat, és csökkentsék a hulladékot. Másrészről éppen az alapanyagok tekintetében az alternatív alapanyagokra történő részleges áttérés hozhat áttörést az ágazatban, amelyre a kapcsolódó iparágaknak, mint például az élelmiszeripar és annak szabályozásának is fel kell készülniük.

Bujdosó Tünde kiemelte: 2021-re csökkenteni kell az üdítőskupakok, eldobható kávéspohárfedelek használatát, 2025-re pedig a PET-palackoknál kilencvenszázalékos újrahasznosítást jelöl meg az unió kötelező célként. „A nemzeti klímastratégia technológiai újításokkal  együtt elengedhetetlen, hiszen háttérre, biztonságra és határozott irányelvekre van szükség minden területen. Az újrahasznosításban például a modern lebomló, biodegradábilis alapanyagok is csak bizonyos páratartalom és hőmérséklet mellett képesek az oszlásra és más műanyaggal vegyítve a lebomlás nem lehetséges. Vannak és lesznek olyan cégek, akik a technológiai váltással járó költségeket nem tudják, vagy nem akarják finanszírozni, így gyakoribb késedelmekre illetve akár növekvő fizetésképtelenségi arányra lehet számítani a műanyagiparban. Szemléletváltással és megfelelő kormányzati támogatással az alternatív megoldások és a környezettudatosabb viselkedés fellendíthet egyes piaci szegmenseket, és ezáltal az Európai Uniós megítélésünk is kedvezőbbé válhat ezen a területen is” – hangsúlyozta Bujdosó Tünde.

Kapcsolódó írásaink