Gazdaság

Vaddisznókat érint csak a sertéspestis

A betegség ellen nincs kifejlesztve még vakcina, így a hatóságok csupán a fertőzött egyedek leölésével mérsékelhetik a vírus terjedését

Folyamatosan terjed a sertéspestis hazánkban. A leginkább fertőzött települések Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár Bereg megyében vannak. Az ágazatot súlyosan érintette az exporttilalom, de a bruttó hazai termék mutatóját nem befolyásolja jelentősen.

Vaddisznókat érint csak a sertéspestis
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal már a legkisebb gyanú esetén is intézkedéseket rendel el
Fotó: MH

Eddig csak a vaddisznó-állományban okozott pusztítást az emberre nem veszélyes afrikai sertéspestis (ASP) hazánkban – nyilatkozta lapunk megkeresésére a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Felhívták a figyelmet, hogy Magyarországon megkülönböztetnek – az ASP szempontjából – fertőzött, magas és közepes kockázatú területeket. Jelenleg a fertőzött területhez tartozó települések száma 965, a legsúlyosabban érintett megye Borsod-Abaúj-Zemplén 212 és Szabolcs-Szatmár Bereg megye 112 településsel. A magas kockázatú zóna 436 magyar települést érint, az összes többi település pedig a közepes kockázatú zónához tartozik. A kockázati besorolás folyamatosan változhat az új vaddisznóesetek elhelyezkedésétől függően. Az eddigi tapasztalatok alapján az év bizonyos időszakaiban, tavasszal és ősszel intenzívebb terjedést tapasztalt a Nébih. A téli hónapokban, a vaddisznók párzási időszakának befejeződésével a vaddisznók mozgása kevésbé intenzív, a kondák egy adott erdőterületen belül mozognak. Ennek megfelelően az ASP-pozitív esetek száma várhatóan nőni fog, de a betegség területi terjedése lassul. A sertéspestis a felelőtlen emberi magatartás következtében akár több száz kilométerre is elhurcolható. A sertéstartást szabályozó jogszabályok betartásával, azaz az alapvető higiéniai feltételek biztosításával, a tenyészetek és tartási helyek regisztrációjával, az állatorvosi felügyelettel, a telepek járványvédelmi zártságával és körültekintő sertésvásárlással az ágazat minden szereplője sokat tehet a betegség továbbterjedésének megelőzéséért. Ez azért is különösen fontos, mert az ASP felbukkanása nemcsak a belföldi, hanem az exportkereskedelmet is befolyásolja. Több úgynevezett harmadik ország is bevezetett – részleges vagy az ország teljes területére vonatkozó – korlátozó intézkedéseket a hazai élő sertéssel, valamint sertéshússal és húskészítményekkel szemben biztonsági okokból. Jelenleg tizenöt ország tiltja a magyar sertéstermék behozatalát, például Ausztrália, Japán vagy éppen a szomszédos Ukrajna – tette hozzá a hatóság. Az Agrárminisztérium szakértői szerint azonban ezen korlátozó intézkedések mértéke nem olyan nagy, hogy az kimutatható legyen a bruttó hazaitermék-mutatóban (GDP), főleg azért sem, mert az ilyen korlátozásokat nem a teljes exporttal szemben, hanem az élő sertés-kivitelre, illetve a feldolgozatlan, nem hőkezelt sertéstermékekre alkalmazták. A hazai feldolgozott sertéskészítmény fő export célországai az ázsiai piacok, így az egyes államok által bevezetett  importkorlátozások érzékenyen érintették a hazai sertéságazatot. Ugyanakkor ezeket az intézkedéseket részben már feloldották, a fennmaradt korlátozások felszámolása érdekében viszont a magyar agrárdiplomácia komoly erőfeszítéseket tesz. A korlátozások nyomán megmaradt készleteket sikerült más piacokon elhelyezni, és új célpiacot találni a sertésexportnak – tették hozzá a szakértők.

A Nébih hangsúlyozta, a betegség megállítását tovább nehezíti, hogy ellene nincs vakcina. Az ASP elleni hatékony és ártalmatlan oltóanyagok kifejlesztésén az Egyesült Államok, Nyugat-Európa, Kína és Oroszország néhány munkacsoportja már több évtizede dolgozik. Eddig az ASP vírusa ellen kifejlesztett vakcinák jelentős része vagy nem bizonyult hatékonynak, vagy az oltott állatokban a betegség krónikus formája alakult ki miattuk. A kísérletek tehát folyamatban vannak. A sertéspestis-vakcina engedélyezése során a szakmai értékelést az Európai Gyógyszerügynökség végzi el, ezt követően a készítmény engedélyt kap majd az Európai Bizottságtól. A teljes eljárás normál esetben mintegy másfél évig tart, de a betegség jellegére és a jelenlegi járványhelyzetére való tekintettel ez az idő várhatóan lerövidül, így az oltóanyag – az összes szükséges dokumentáció benyújtását követően – néhány hónap alatt engedélyt kaphat. Mivel az Európai Unió tagállamaiban tilos a házi sertések ASP elleni vakcinázása, a betegség elleni védekezésnek a kórokozó behurcolásának megakadályozásán, továbbá a fertőzött állományok mielőbbi teljes felszámolásán kell alapulnia.

A Nébih számba vett minden lehetséges megoldást a házisertés-telepek megfertőződésének megakadályozása érdekében. A hivatal célja, hogy megóvja a magyar sertéságazatot, annak nemzetgazdasági jelentőségű exportját és ezzel a szektorban dolgozó csaknem háromszázezer ember egzisztenciáját. Járványmegelőzési célból a hatóság az állományok védelme érdekében már a legkisebb gyanú esetén is drasztikus intézkedéseket rendelhet el, ami akár a sertések leölését is jelentheti. Ilyenek már történtek is az elmúlt hónapokban, de szerencsére a betegség jelenlétét végül egyetlen esetben sem igazolták a laborvizsgálatok – emelte ki a hatóság.

Hazánkban két éve jelent meg a kór
 

A sertéspestis (ASP) Afrikából Grúziába terjedt el először 2007-ben, azonban a szomszédos országokba való továbbterjedéséhez is évekre volt szükség, csak 2013-ban állapították meg a vírust a környező államokban – válaszolta lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). Mint ismert, Romániában először 2017. július 31-én ütötte fel a fejét a betegség, az ország 41 megyéjéből jelenleg 36 megyében fedezhető fel az ASP terjedése. A román állategészségügyi hatóság 26 ezer sertés leöléséről döntött január 6-án. A Nébih közölte, Magyarországon első alkalommal 2018. április 21-én mutatta ki a hatóság laboratóriuma az ASP vírusát egy elhullott vaddisznóból vett mintában, a tetemet Heves megyéből szállították be vizsgálatra. Noha az ASP csak a vaddisznóállományt érintette hazánkban, az exporttilalmak a magyar sertésbehozatalt is tiltják. Szijjártó Péter külügyminiszter a december 16-i madridi értekezleten kérte a korlátozás mellőzését a házisertés esetében.
(HG)

Zászlóval kell jelölni a hús származási helyét
 

Mától nemzeti zászlóval is kötelező feltüntetni a nagyobb boltok húspultjaiban kapható nem előrecsomagolt, friss sertéshúsok származási helyét – közölte Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke az MTI-vel. Az elnök ismertette, hogy a rendelet szerint a 200 négyzetméternél nagyobb üzletekben a származási hely beazonosítását zászlókkal kell segíteni. Az ennél kisebb üzletekben a hús szármázását csak betűvel kell jelölni, a rendelkezés a betűk méretéről is szól. A születés, a tartás helye és a vágás helye dönti el azt, hogy milyen zászlót kell kitűzni. Abban az esetben, ha ez a három megegyezik, akkor származási helyként ezt az országot kell megjelölni. Ha azonban más országban vágták le, mint ahol tartották, akkor az állattartás és a vágás helyét két külön zászlóval kell jelölni – tette hozzá. Éder Tamás elmondta, hogy a rendelet egy uniós jogszabályon alapul, amelynek magyarországi bevezetését szakmai szervezetek, az érdekelt gazdasági szereplők kezdeményezték.
(DV)

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom