Új lakáspolitikát javasol a jegybankelnök

A magyar gazdaságpolitika egyik gyenge pontja a lakáspolitika – írta Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Mint azt a jegybankelnök tegnap a Novekedes.hu portálon kifejtette, ettől az 1990 utáni piacgazdasági környezetben egyszer sikerült eltérnünk: 2000. február 1-jén az első Orbán-kormány által indított Otthonteremtési Programnak köszönhetően 2004-re 44 ezer új építési lakás épült. Ezt a programot 2002 után megszüntette az új kormány, és az ismert drámai következményekkel járó devizahitelezéssel helyettesítette. Azóta a lakásépítés nem képes sem mennyiségi, sem minőségi szempontból elérni az akkori szinteket – közölte Matolcsy György.

Az új lakáspolitikai ciklus 2014-ben indult, a sikeres válságrendezésre, az eredményes költségvetési fordulatra, majd a svájci frankban felvett hitelek gyors kivezetésére építve. A jegybankelnök szerint az új lakáspolitika azonban már az induláskor több sebből vérzett: nem volt felelős állami gazdája, megvitatott és kiérlelt stratégiája, féloldalas eszközöket alkalmazott, mert kizárólag a keresletet erősítette, a kínálatot nem, ezért eleve inflációt gerjesztett. Továbbá nem hangolták össze a területpolitikával, a közlekedési fejlesztésekkel, az építőipar és az építőanyag-ipar beruházásaival, valamint a szakképzéssel. Nem volt zöld, csak a tulajdonnak adott esélyt, a bérlésnek nem, és egyetlen sikeres – osztrák, amerikai vagy dán – nemzetközi példát sem vett figyelembe.

Ennek lett a következménye a mai fenntarthatatlan lakáspolitikai és ingatlanpiaci helyzet, ahol kizárólag a kereslet élénkítésére összpontosító jószándékú családpolitikai intézkedések száguldó ingatlanpiaci inflációt eredményeztek, elégtelen új lakáskínálat mellett. Ebből adó­dóan 2014 óta országosan 104 százalékkal, Budapesten 184 százalékkal emelkedtek a lakásárak. Ma már 15 év kell ahhoz, hogy a medián jövedelemből megvásárolhassunk egy kilencven négyzetméteres otthont. Meglehetősen alacsony volt az új lakások kínálata, és egy szűk időbeli tetőzés után (2019–2020) most is az. A lakásállomány megújulási rátája 0,4 százalékra csökkent a kívánatos egy százalék, valamint a Bécsben tapasztalható 1,5 százalék helyett.

A kudarc egyértelmű – hangsúlyozta Matolcsy György. Javaslata szerint a lakáspolitikát az egyik legnagyobb tartalékként kell kezelni. Kell egy vízió, egy stratégia és egy fenntartható lakáspiacot eredményező kormányzati szervezet. Matolcsy György hangsúlyozta: kormányzati és szakmai közmegegyezés kell a lakáspolitikáról, mert a 2020-as évtizedben minden csepp tartalékunkra szükség lesz a felzárkózási ütem tartásához: az évente legalább két százalékpontos közeledéshez az Európai Unió átlagos fejlettségéhez és életszínvonalához, tehát a fenntartható felzárkózási pályán maradáshoz.