Gazdaság

Kiváló Magyarország üzleti kapcsolata Hongkonggal

Az államközi kapcsolatok minden lehetőséget megnyitnak a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlődése előtt – mondta tegnap Szijjártó Péter

Az ázsiai országban nagy a kereslet a magyar termékekre, és a kutatás-fejlesztés terén is szoros az együttműködés Magyarországgal.

Kiváló Magyarország üzleti kapcsolata Hongkonggal
Edward Yau, Hongkong Különleges Közigazgatási Régió kormányának gazdaságfejlesztésért felelős minisztere és Szijjártó Péter a megbeszélésen
Fotó: MTI/KKM/Borsos Mátyás

Hongkong remek üzleti és kereskedelmi lehetőségeket kínál a prémium termékeket és szolgáltatásokat nyújtó magyar vállalatoknak – nyilatkozta tegnap Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Hongkongból az MTI-nek, miután megbeszéléseket folytatott a többi között a hongkongi kormányzóval, valamint a kereskedelmi és gazdaságfejlesztési, illetve a pénzügyminiszterrel. A magyar külügyi tárca vezetője aláhúzta: Hongkongban különösen nagyra értékelik azt a józan észen alapuló magyar külpolitikát, amelynek alapján Magyarország nem kíván beleszólni más országok belügyeibe. A kiválóan alakuló kétoldalú gazdasági együttműködést igazolja az az eredmény – mondta –, hogy a Magyarország és Hongkong közötti kereskedelmi forgalom a tavalyi év végére meghaladta az 1,2 milliárd dollárt, ezáltal Hongkong Magyarország negyedik legnagyobb ázsiai partnerévé lépett elő.

A Hongkong kínálta előnyök között a miniszter kiemelte, hogy a városban alig vannak nem vámjellegű akadályok, ráadásul a vámeljárások is kifejezetten gyorsan zajlanak. Mivel a hétmillió lakosú városban 63 Michelin-csillagos étterem működik, ezért jelentős a kereslet a prémium minőségű magyar élelmiszerekre – mutatott rá Szijjártó Péter –, számos helyi étteremben kóstolhatóak már magyar mangalicahúsból készült fogások, illetve magyar borok. Magyarország már több termékcsoportra, köztük a sertéshúsra, baromfira, illetve marhahúsra is megkapta az exportengedélyeket – emlékeztetett a tárcavezető –, ez a kör pedig hamarosan a bárányhússal és kecskehússal bővül majd, aminek köszönhetően a prémium minőségű magyar élelmiszeripari termékek exportpiaca tovább növekszik. A miniszter elmondta: a kínai kormányzat, valamint Hongkong és Makaó kormányzatai jelenleg egy, a kelet-kínai térség fejlesztését célzó nagyszabású projekten dolgoznak, amihez olyan beszállítókat keresnek, akik biztonsági szempontból tudják garantálni a helyi államigazgatási és vállalati működést, ennek kapcsán pedig komoly érdeklődés mutatkozik a magyar kiberbiztonsági eljárásokra és technológiákra. Az egyik legjelentősebb magyar kiberbiztonsági vállalat ennek a kelet-kínai térségfejlesztésnek a hivatalos beszállítójává vált – ismertette. Az egyetemközi együttműködésről szólva, amelyet a kétoldalú kapcsolatok alapjának nevezett, a tárcavezető elmondta: négy magyar egyetem talált eddig együttműködő partnerre a városban, ennek köszönhetően pedig folyamatos kutatói és hallgatói csereprogramok működnek a felek között.

Hongkong és Magyarország között az államközi kapcsolatok minden lehetőséget megnyitnak a kereskedelmi és gazdasági együttműködés fejlődése előtt – összegezte a kétoldalú kapcsolatok helyzetét a miniszter.

Utolsóból elsők lettünk


Tíz évvel ezelőtt Magyarország 28. helyen állt az európai uniós tagállamok között a gazdasági növekedés üteme szempontjából, a tavalyi év végére azonban az első helyre kapaszkodott fel – fejtette ki a külügyminiszter a fórum azon szekciójában, amelynek a címe A fejlődés újraértelmezése volt. Amikor a kormány 2010-ben hivatalba lépett, Magyarország a gazdasági csőd szélén egyensúlyozott – húzta alá, hozzátéve, a kormány előtt két út állt ekkor: biztonságra törekvő módszerek segítségével dolgozni a túlélésért, vagy az „unortodoxnak” nevezett, bátrabb gazdaságpolitikán keresztül a korábbinál jobb gazdasági teljesítményt megcélozni a válságot követő időszakra. A merész gazdaságpolitika, amely kéz a kézben járt a gyors ütemű technológiai változásokkal, merőben más hozzáállást követelt az állam részéről – szögezte le a tárcavezető. Szijjártó Péter kiemelte, hogy a magyar kormány stratégiai döntést hozott, miszerint folyamatosan csökkenti a munkát terhelő adókat a fizetések emelkedésével párhuzamosan, a digitális korszakba lépve ugyanis a munkáltatók egyre magasabban képzett munkavállalókat alkalmaznak. Hozzátette: utóbbi a fizetések növekedését vonja maga után.
(DV)

Kapcsolódó írásaink