Az agrártárca is hozzájárul a nemzeti összetartozás megerősítéséhez

Bejelentette új rádiós műsorát Hiszek egy hazában címmel Gadácsi János, a Kossuth rádió szerkesztője és V. Németh Zsolt agrárminiszteri biztos a tegnapi budapesti sajtótájékoztatón. A miniszteri biztos kiemelte, a műsort a Mi, magyarok elnevezésű, nagy sikert aratott sorozat folytatásának szánják a nemzeti összetartozás éve alkalmából. Mint mondta, a minisztérium és a Kossuth rádió célja, hogy a nemzet erőt merítsen a külhoni magyarság hitéből.

A sorozat ugyanakkor egy új nézőpont alapján kívánja a határon túli magyarok értékeit átadni a nézőknek, hiszen míg a Mi, magyarok azt ismerteti, mit adott a magyarság Európának és a nagyvilágnak, a Hiszek egy hazában sorozatban az elcsatolt területek nemzetrészeinek magyarságát, kincseit tárja szemünk elé. A műsor kellő részletességgel megválaszolja, hogy az elcsatolt vidékek mivel gazdagították az egyetemes magyar kultúrát. Nagyon sok szó esett arról, hogy elvesztettük a Magyar Királyság területeinek kétharmad részét, azonban nyomatékosítani kell, hogy senki sem vehette el a Hunya­diak, Rákó­cziak emlékezetét vagy Arany János, Ady Endre, Bartók Béla munkásságát. A Nagy István agrárminiszter vezette Hungarikum Bizottság rádiós műsorával megismerteti a közönséggel, hogy mi minden maradt meg ebből az örökségből, és hogyan gyarapítottak bennünket a határon túli magyarok az anyaországban.

A sorozatrészek a kispesti Wekerletelep építőjével, Kós Károllyal, a vajdasági magyar tamburamuzsikával, a drávaszögi ártéri kisszerszámos halászattal – és az ahhoz kapcsolódó kultúrával –, Muravidékről Zala György szobrásszal, Őrvidékről a Rongyos Gárda emlékével, Kárpátaljáról az ezeréves magyar történelem nemzeti kincsével, a vereckei honfoglalási emlékművel, valamint Felvidékről a selmeci diákhagyományokkal foglalkozik majd. Utóbbi azért is különösen fontos, mivel a tradíciókat Sopronig és Székesfehérvárig vitték és viszik tovább a mai napig hagyományőrzőink. A sorozatban mindezek mellett helyet kap a tusványosi szabadegyetem a szentegyházi gyermek-filharmónia vagy a profán zarándokhellyé vált dunaszerdahelyi futballstadion is. A magyarok kultúrájából, szokásaiból, ételeiből, italaiból és zenéiből kirajzolódik az össz­magyarság karaktere, életformája, amelynek bemutatását a Hungarikum Bizottság és az Agrárminisztérium is feladatának tekinti – tette hozzá a miniszteri biztos.

V. Németh Zsolt a Magyar Hírlapnak azt nyilatkozta, a kormány már a törvényalkotásnál is törekedett arra, hogy az értékek feltárása és gyűjtése ne korlátozódjon a mai Magyarország területére, mert a karakterünket, nemzeti kódjainkat az egész magyarság határozza meg. A Hungarikum Bizottság és az Agrárminisztérium munkájával egy lehetőség adódik az értékgyűjtés által, hogy a nemzetrészek megőrizzék a saját étel- és italkínálatukat, hagyományaikat, építészeti
emlékeiket, természeti szépségeiket a magyarság értéktárában. Babits Mihály költőt idézve, a Kárpát-medence egy szép kerek terület, a magyar lélek szülőágya és nyújtózómatraca, a magyar vér vegyítőedénye és kultúránk festékespalettája, így a sorsemlékeink adják nemzeti érzéseinket. Harminc év alatt sikerült eljutnunk Antall József megfogalmazásától, miszerint lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke kíván lenni, egészen a határon túli magyarok gazdasági segítségnyújtásáig. Rengeteg kis elem jelzi a külhoni magyarság támogatását, például a magyarigazolvány és a kettős állampolgárság bevezetése, a Fölszállott a páva televíziós műsor és a Határtalanul! program elindítása vagy a vajdasági magyar muzsikát játszó gyermekegyüttes agrárminisztériumi különdíjazása – hívta fel a figyelmet V. Németh Zsolt.