Gazdaság

Bejelentették az új nemzeti energia- és klímastratégiát

Cél, hogy a villamosenergia-termelés nagy része Magyarországon alapvetően két forrásból származzon: atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből

A kormány szerdán elfogadta a jelenlegi Nemzeti Energiastratégiát felváltó új stratégiai dokumentumot, amely 2030-ig határozza meg Magyarország energia- és klímapolitikai prioritásait. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter és Kaderják Péter energiaügyekért és klímapoliti­káért felelős államtitkár nemzetközi sajtótájékoztatón ismertette a kormány kulcsfontosságú döntéseit a kérdésben.

Bejelentették az új nemzeti energia- és klímastratégiát
Kaderják Péter és Palkovics László a sajtótájékoztatón
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) az év végéig kidolgozza a klímasemlegesség 2050-es­ ­eléréséhez szükséges Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégiát a szerdai kormányülésen elfogadott energia- és klímapolitikai dokumentumok alapján – mondta Palkovics László, a tárca minisztere tegnap Budapesten. A kormány elfogadta a többi között az új Nemzeti Energiastratégiát, amely 2040-es kitekintéssel 2030-ig határozza meg Magyarország energia és klímapolitikai prio­ritásait, valamint a 2030-ig szóló Nemzeti Energia és Klímatervet. A dokumentumok jövő csütörtöktől elérhetőek lesznek a kormányzati portálon. Palkovics kiemelte, hogy Magyarország az Európai Tanács decemberi ülésén támogatta a klímasemlegesség elérését 2050-re. A magyar kormány feltételei között ugyanakkor szerepel, hogy a legnagyobb szennyezők fizessék a költségek nagy részét, a családok energia- és élelmiszerköltségei ne emelkedjenek, ne kohéziós támogatásokat csoportosítsanak át klímavédelmi célokra, az atomenergia pedig része legyen a klímaproblémák megoldásának.

Kiemelte: lényeges, hogy az áramtermelés legnagyobb része atomenergiából és megújuló energiából, elsősorban naperőművekből származzon. A miniszter a tavaly év végi klímaügyi kérdőívre kitérve elmondta, hogy rövid idő alatt több mint kétszázezren töltötték ki. A válaszadók 92 százaléka támogatja, hogy Magyarország 2050-re klímasemleges legyen. Leginkább az energiaszektorról és a közlekedésről gondolják úgy, hogy nagy mértékben kell hozzájárulnia az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentéséhez.

Kaderják Péter, az ITM energiaügyekért és klímapoliti­káért felelős államtitkára az elfogadott dokumentumokat ismertetve hangsúlyozta: az új Nemzeti Energiastratégia középpontjában a tiszta, okos és megfizethető energetikai szolgáltatás áll.

A négy legfontosabb pontként a fogyasztók központi szerepét, az energiaellátás biztonságának megerősítését, az energiaszektor klímabarát átalakítását, valamint a gazdaságfejlesztési jelentőségű innovációs lehetőségek ösztönzését említette, e tervek összhangban állnak a fogyasztók véleményével. A célok elérését tematikus programok, javaslatok támogatják. Magyarország vállalja, hogy az 1990-es értékhez képest 2030-ra legalább 40 százalékkal csökkenti a klímaváltozást okozó üvegházhatású gázok kibocsátását. A megújuló energiaforrások jelenlegi 14 százalékos részarányát minimum 21 százalékra növeli az ország 2030-ra, és vállalja azt is, hogy a 2030-ra dinamikus növekedés mellett sem emelkedik a magyar gazdaság energiafelhasználása a 2005-ös szint fölé – tette hozzá.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom