Az újszerű lakások értékesítése kerülhet előtérbe az ingatlanpiacon

Az újlakás-vevő bír a legnagyobb vásárlóerővel a piacon, ha pedig nem tud újat venni, erős vásárlónak számít majd a használt ingatlanok piacán. Idén ugyanis várhatóan kevesebb új lakás készül el, mint tavaly, valamint a lakásáfa kivezetése is felfelé hajthatja majd az új építésűek árát – fejtette ki lapunknak Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Hozzátette, ez a tendencia az újszerű, tíz éven belül épült lakások népszerűségét hozhatja magával, különösen akkor, ha a vevő ragaszkodik a helyhez. Aki hajlandó kijjebb költözni, az is az újabb ingatlanokat keresi, aki pedig a garancia, minőség miatt keresett új építésűt, nem az olcsó lakások piacán fogja felfelé hajtani az árakat – magyarázta a szakértő.

Hozzátette, adott esetben kockázatot, nagy ráfordításigényt is rejthet egy-egy használt ingatlan, és erre több példát is sorolt. A látszólagos, de az eladási árat kétségkívül növelő felújítások több hibát is elfedhetnek, az új burkolat mögött ott maradhatnak az alumíniumvezetékek, vagy a tervező felelőssége is felvetődhet akkor, ha utólag derül ki, hogy a házat olyan övezetben, telken húzták fel, amelyik nem lett volna beépíthető. A szakértő szerint az már jogi kategória, de olyanra is akadhat példa, hogy az eladó rejtett, de bizonyítható hibát hallgat el, ami szavatossági igényt vet fel. Ami az árakat illeti, Soóki-Tóth Gábor elmondta még, hogy napjainkban az agglomerációba költözés a trend, és több szempontból is reális lehet a váltás. Egyik ilyen az otthoni munkavégzés lehetősége, amikor nem kell mindennap bejárni a munkahelyre, ha pedig az agglomerációs településeket nézzük, vannak olyanok, amelyekre a fővárosból is kijárnak iskolába, ilyen például Budaörs vagy Szentendre. Egy másik érv lehet, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény azokat a háztartásokat támogatja, ahol értéknek tekintik a kertet.

A szakértő felhívta a figyelmet, hogy az ingatlantípusok között is van értékazonosság, negyven-ötvenmillió forint például külvárosban, agglomerációs viszonylatban egy családi ház árát jelenti. Aki támogatás nélkül kezd önálló életet, de például rendelkezik saját járművel, a tágabb agglomerációban találhat otthonra, a szegényebb rétegek esetében ez egy téliesített faházat jelenthet. Megjegyezte, aki rendelkezik minimális megtakarítással, személyi kölcsön segítségével juthat olcsóbb ingatlanhoz – itt jöhetnek képbe a zártkerti övezetek, amelyek a családi házas életformát közelítik, ám a téli ott-tartózkodás messze nem annyira komfortos. Soóki-Tóth Gábor tud is példát rá, hogy valaki így kezdett önálló életet, a korábban vásárolt ingatlant pedig később csaknem a duplájáért tudta értékesíteni. Az előbbi is mutatja, hogy vannak olyanok, akik inkább az ingázást választják a meglehetősen költséges albérlet helyett. Rámutatott, vannak olyan üdülőövezetek, amelyek a hetvenes-nyolcvanas évek óta benépesültek, az ott élők előbb-utóbb infrastrukturális fejlesztéseket igényelnek, volt is olyan övezet, ahol a lakók forrást gyűjtöttek erre.