Exportpiacaink helyzete alapvetően befolyásolja az eredményeinket

Meglepte az elemzőket az ipari termelés novemberi alakulása, ugyanis a vártnál kisebb lett a növekedés. Mint azt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap első becslésében közölte, tavaly novemberben 3,6 százalékkal nőtt az ipari termelés az egy évvel korábbihoz képest, a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint 5,7 százalékos volt a növekedés. Az előző hónapban, tavaly októberben 6,1 illetve 6,4 százalék volt ez az érték. A múlt év első tizenegy hónapjában hat százalékkal volt nagyobb az ipari kibocsátás, mint az előző év azonos időszakában, míg 2018-ban 3,5 százalékkal nőtt az ipari termelés.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte, hogy nyolc százalék körüli gyorsulásra lehetett számítani, viszont az első tizenegy havi eredmény jónak mondható. Véleménye szerint az ipar rövid távú kilátásai még mindig kedvezőek, a középtávú kilátások esetében azonban jelentősek a bizonytalanságok. A német ipari teljesítmény kedvezőtlen alakulása komoly figyelmeztető jel, és bár a magyar és a német ipari teljesítmény elvált egymástól az elmúlt hónapokban, kis és nyitott gazdaság lévén nem várható, hogy teljesen függetlenedni tudunk a főbb exportpiacainkon várható folyamatoktól.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető makrogazdasági elemzője kiemelte: 2017 nyara óta először fordul elő, hogy a hazai ipari teljesítmény havi alapon két egymást követő hónapban is csökkenjen. Jelenleg kérdés, hogy ez átmeneti lassulás e, vagy esetleg hazánkat is elérte a fejlett piacokon tapasztalt gazdasági recesszió. A KSH kommentárja arra utal, hogy a mostani lassulás oka az autóipari termelés visszafogott alakulása, miközben a többi fontos szegmensben kedvező volt a teljesítmény. Az elemző szerint egy átmeneti lassulásról lehet beszélni,mert nem egy minden szektort érintő mérséklődést lehet tapasztalni.