Gazdaság
Gyengébben rajtolt a hazai lakáspiac
A tavaly júliustól elérhető új támogatások, köztük a babaváró támogatás és a falusi csok idén még markánsabban éreztethetik hatásukat – mutattak rá szakértők
Bár csak néhány nap telt el az évből, az elmúlt években az látszott, ha január elején megugrott a kereslet, akkor pörgős évet zárt a lakáspiac – fogalmazott lapunkhoz eljuttatott a közleményében Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Kiemelte, az egyetlen kivétel a 2019-es év volt, amikor kiemelkedően sok érdeklődőt hozott a január, de pár hónappal később elfogyott a lendület. Egyelőre azt tapasztalják, hogy a kereslet a tavalyi visszaesés után az év elején sem talált magára, ez pedig arra utal Balogh László szerint, hogy a korábbi évekhez képest visszafogottabban szerepelhet a lakáspiac.
„Fontos látni, hogy 2014 óta egyre csak fokozódott a kereslet, és egyre több adásvétel volt a lakáspiacon tehát magas bázishoz képest következett be a mostani gyengülés. Ráadásul nem csak az idő rövidsége miatt nehéz kőbe vésett előrejelzést adni az idei évre, hanem azért is, mert több tényező is hatással lehet a piaci folyamatokra.
Az állami lakástámogatási rendszer esetleges újabb bővítése vagy a lakásáfa szabályainak megváltoztatása érdemben befolyásolhatják az ingatlanpiacot. Arról nem beszélve, hogy a tavaly júliustól elérhető új támogatások, köztük a babaváró kölcsön és a falusi csok idén még markánsabban éreztethetik hatásukat” – tette hozzá a szakértő.
A mérséklődő kereslet elsősorban a lakásvásárlást tervezőknek kedvez. A korábbi évekhez képest jobb lehet a tárgyalási pozíciójuk, mert az elmúlt években megszokott és a hirdetési árakhoz képest elért két-három százalékos alkuk, akár öt-tíz százalékra is nőhetnek település- és ingatlantípustól függően.
A vevők kedvezőbb helyzete azonban várhatóan nem hoz érezhető árcsökkenést a lakáspiacon, inkább stagnálásra, mérsékelt – egy számjegyű – drágulásra lehet számítani az utóbbi évek tempós áremelkedése helyett.
A mostani kilátások szerint az albérletpiacon sem várható számottevő áremelkedés 2020-ban. Részben azért, mert az elmúlt években történt befektetési célú lakásvásárlások miatt a kiadó lakások kínálata jelentősen nőtt.
„Az is a drágulás ellen szól, hogy az átlagos bérleti díjak Budapesten és a legélénkebb albérletpiaccal rendelkező egyetemvárosokban a helyi átlagfizetés legalább felét teszi ki, ezért ennél magasabb összeg sokaknak már nem nagyon fér bele” – mondta Balogh László. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mindezek miatt minimálbér és a garantált bérminimum nyolc-nyolc százalékos januári emelkedése a legolcsóbb albérletek díjaiban valamennyi drágulást azért okozhat.
