Egyre többen helyezkednek el az elsődleges munkaerőpiacon

Az előző év azonos időszakához képest 23 ezerrel több, mintegy 4,5 millió fő dolgozott Magyarországon a 2019. szeptember–novemberi időszakban. A vizsgált időszakban a munkanélküliek átlagos létszáma 163 ezer fő, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalék volt. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai alapján a 2019. szeptember–novemberi időszakban a foglalkoztatottak átlagos létszáma 4 millió 517 ezer fő volt. A 20–64-es korosztály 75,5 százalékos foglalkoztatási rátája meghaladja az Európa 2020 stratégiában meghatározott célértéket. A munkában állók számának bővülésében továbbra is a versenyszféra erősödése tapasztalható – derült ki az Innovációs és Technológiai Minisztérium lapunknak küldött közleményéből.

Az elsődleges munkaerőpiacon dolgozók száma 31 ezer, a külföldi telephelyen dolgozóké tízezer fővel nőtt, a magukat közfoglalkoztatottaknak vallók száma ugyanakkor 19 ezerrel csökkent – vagyis továbbra is a versenyszféra erősödése tapasztalható. A kormány célja továbbra is az, hogy a munkanélküliség három százalék alá essen, ezzel valóra válhat a teljes foglalkoztatás. Amíg a magyar gazdaság növekedési pályán mozog, addig a foglalkoztatás iránti igény is magas szinten maradhat. A munkaerőpiaci kereslet további növelésével, a szakképzés megerősítésével, a képzéseket, vállalkozóvá válást támogató programok révén tovább növelhető a foglalkoztatás. A közfoglalkoztatottak, álláskeresők és a dolgozni szándékozó nyugdíjasok célzott támogatásával egyre többen helyezkedhetnek el az elsődleges munkaerőpiacon. Ennek érdekében a kormány könnyítette a nyugdíjasok foglalkoztatását, és a családvédelmi akcióterv keretében támogatja a kisgyerekes anyák munkavállalását. A vállalatok hatékonyság-javító intézkedései a működésben és a munkaerő-gazdálkodásban tovább növelhetik a magasabb hozzáadott értéket termelő munkavállalók számát Magyarországon.

A KSH tegnap kiadott jelentése szerint tavaly októberben a bruttó átlagkereset 11,6 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az októberi 2,9 százalékos inflá­cióval számolva az októberi reálkeresetek 8,5 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál. A vállalkozásoknál 11,5 százalékkal 378 ezer forintra nőttek a bruttó átlagkeresetek tavaly októberre, a költségvetési szektorban – közfoglalkoztatottak nélkül számolva – 10,7 százalékos növekedéssel 374 ezer forint volt a bruttó átlagkereset. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője lapunknak eljuttatott kommentárjában arra hívta fel a figyelmet, hogy a szociális hozzájárulási adó csökkentése, az állami szféra egyes területeit érintő bérmegállapodások és a munkaerőhiány együtt tartotta még októberben is kétszámjegyű szinten a bérnövekedést. Ugyanakkor könnyen lehet, hogy év közben bejelentenek újabb bérrendezéseket a közszférában, így egyáltalán nem zárható ki, hogy az idén is tíz százalék felett emelkedjenek a bérek. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzőjének megítélése szerint októberben a képzett munkaerő egyre fokozottabb hiánya és a bérminimum emelések hatására nőttek a bruttó bérek a várakozásokat némileg meghaladó mértékben.