Gazdaság

A képzésben kiemelt a digitalizáció

Fontos cél, hogy a helyben lévő munkaerő megfelelően képzett legyen, továbbá olyan körülményeket biztosítsanak számukra, hogy ne is akarjanak külföldre menni

„Szervezetünk az egyetlen olyan országos hálózattal rendelkező szervezet, amely főleg a családi, mikro- és kisvállalkozások (kkv) érdekeit képviseli” – mondta lapunknak Solti Gábor, az Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) igazgatója. Kiemelte: az mindig is meghatározta az IPOSZ fő célkitűzését, hogy ehhez a gazdasági réteghez megpróbáljon minél több szolgáltatást és információt eljuttatni.

A képzésben kiemelt a digitalizáció
Solti Gábor: Az Ipartestületek Országos Szövetsége a nemzetközi kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektet
Fotó: MH/Hegedüs Róbert

A szervezet törekvései arra irányulnak, hogy az önálló, családi, mikro- és kisvállalkozások Magyarországon nagyságrendjüknek megfelelő mértékben vehessenek részt a társadalmi párbeszédben, az ágazati érdekegyeztetésben, valamint megfelelő európai uniós támogatások és hitelek birtokában mobilizálni tudják a bennük rejlő foglalkoztatási és innovációs képességeket. Ennek érdekében az IPOSZ és az ipartestületek szolgáltatások sokaságát működtetik a vállalkozások érdekében, és ezek bővítésére törekszik. Az IPOSZ azt támogatja, hogy mindezeken a területeken a kkv-szektoron belül megkülönböztetett figyelem irányuljon a mikrovállalkozási szektorra. Napjainkban a magyar vállalkozások csaknem 97 százalékát kkv-k alkotják. Ezen belül azonban a kkv-k több mint kilencven százaléka mikro- és családi vállalkozás, ezen belül is döntően öt fő alatti vállalkozás. Ezek a vállalkozások állítják elő a bruttó nemzeti össztermék harminc–negyven százalékát, és a foglalkoztatásból csaknem hatvan százalékban részesülnek.

Éppen ezért az igazgató szerint az egyik legfontosabb cél, hogy a helyben lévő munkaerő megfelelően képzett legyen, és olyan munkakörülményeket biztosítsanak számukra, hogy ne is akarjanak külföldre menni. A képzésen belül kiemelten kell kezelni a digitalizáció kérdését is, hiszen a legtöbb vállalkozás szolgáltató funkciót lát el, amelynek minél zökkenőmentesebb működéséhez elengedhetetlen a technológiai fejlődés. A digitalizációnál azonban a legkisebb vállalkozások esetében az elégséges és szükségszerű digitalizálásból kell kiindulni, és a fokozatos fejlődést kell szem előtt tartani. Mivel a nagyvállalatok és a kkv-k egymásra utaltsága folyamatosan növekszik, ezért folyamatos szakmai továbbképzésekre van szükség. Ennek érdekében az IPOSZ magát is oktatási intézménnyé nyilváníttatta, és rövid, gyakorlatorientált képzéseket szervez – tette hozzá.

Az igazgató hangsúlyozta azt is, hogy az IPOSZ a nemzetközi kapcsolatokra is nagy hangsúlyt fektet. Tagja az északi EU-országokat is tömörítő Hanza Parlamentnek, az SMEunited legnagyobb európai kkv-szövetségnek és az EBC európai kkv építőipari szövetségnek. Ugyanakkor a legfontosabb EU-partnerországok szövetségeivel folyamatos, kétoldalú együttműködést is kialakított: mindenekelőtt Németországgal, Ausztriával és Olaszországgal. Az IPOSZ különleges hangsúlyt adott és ad nemzetközi kapcsolataiban a környező országok kkv-szövetségeivel való kapcsolattartásnak és ezen belül is a visegrádi négyek kkv-szövetségeinek. Az együttműködések főleg a családi, mikro- és kisvállalkozások gazdasági és szakképzési kapcsolatépítését segítik ebben a közös gazdasági térségben.

Mint mondta, a szervezet rengeteg olyan, még futó projektje van, amely a digitális átállást és a minél egyszerűbb és hatékonyabb ügyintézést támogatja. Ilyen például az ingyenes jogsegélyszolgálat. Ki kell emelni, hogy az IPOSZ működteti a magyar Kézműves Alapítványt. Hangsúlyozta: az általuk képviselt vállalkozások több mint kétszáz kézműves, kisipari szakmában folytatják a szolgáltató, a termelő és a szállítmányozási tevékenységet. Emellett a népi kézműves és művészeti szakmák továbbélését is támogatja. Az IPOSZ-ra mint nemzeti szintű szövetségre tehát nem kisebb feladat hárul, mint hogy ellássa ezeknek a kisvállalkozásoknak az országos érdekvédelmét, és a legfőbb kézműves szakmai ágazatokban részt vegyen az ágazati párbeszédben, és megállapodások alapján folyamatos együttműködést folytasson a minisztériumokkal, a kamarákkal, háttérintézményekkel, gazdasági és társadalmi szervezetekkel, valamint más munkaadói és munkavállalói szervezetekkel – fogalmazott Solti Gábor. Ez azonban a tevékenységnek az egyik oldala, a másik ugyanilyen fontos a szolgáltatások építése és működtetése és a tagság folyamatos informálása. Az IPOSZ által képviselt vállalkozások nagy része szolgáltatást folytat a lakosság érdekében, ezért életben maradásuk, fejlődésük, utódlásuk kérdése a magyar gazdaság meghatározó érdeke.

Az Ipartestületek Országos Szövetsége a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások legnagyobb országos munkaadói és szakmai szövetsége, amelyet 177 jogilag önálló ipartestület alkot. Az IPOSZ jelenleg harmincezer kisvállalkozást
képvisel.

Kapcsolódó írásaink