Újabb autópályák, korszerűbb közutak

A közúthálózat szolgáltatási színvonala alapvetően befolyásolja az ország és egyes térségeinek, városainak a gazdasági fejlődését, a helyiek életminőségét, ezért idén is kiemelt feladat a közúthálózat megújítása. Mint azt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte, az évtized elejétől 2019 végéig több mint hatezer kilométernyi útszakasz újult meg, az elvégzett beruházások összértéke 755 milliárd forint. Tavaly a Magyar Közút Nonprofit Kft. beruházásában országszerte csaknem 160 útszakasz újult meg, összesen több mint ötszáz kilométeren, 65 milliárd forintból.

A kormány három, párhuzamosan futó útfelújítási programban támogatja a hazai közutak műszaki állapotának a javítását, így 2016 és 2020 között 280 milliárd forintból több mint kilencszáz útszakasz szolgáltatási színvonala javul, mintegy 2400 kilométeren. Az első, a Komplex Útfelújítási Program 2016-ban kezdődött, a kiadásokat kizárólag hazai költségvetési pénzből finanszírozza a kormány. Egy tavaly nyári kormánydöntés 16,4 milliárd forint többletforrást biztosított az eddig pénzhiány miatt meg nem valósult projektekre. Mivel az előkészületek már lezajlottak, idén tavasztól a keretemelésnek köszönhetően 13 megyében, 55 helyszínen összesen 113 kilométernyi útszakasz újul meg. Az újabb támogatással a Komplex Útfelújítási Program teljes keretösszege meghaladja a 174 milliárd forintot, ebből 2016 és 2020 között több mint 550 útszakasz újul meg, mintegy 1500 kilométeren. Az európai uniós társfinanszírozású Terület- és Településfejlesztés Operatív Program 55 milliárd forinttal támogatja az országos közutak korszerűsítését. A programban a megyei önkormányzatok bevonásával kijelölt 184 útszakasz műszaki állapota javul, összesen 520 kilométeren. Harmadrészt tavaly kezdődött a kivitelezés a Magyar Falu Programban a vidéki bekötő- és összekötőutak korszerűsítésére szánt forrásokból. A tavalyi munkáknak köszönhetően csaknem nyolcvan helyszínen több mint 220 kilométernyi útszakasz újult meg, mintegy 26 milliárd forintból. A tervek szerint a részben az útdíjbevételekből finanszírozott program éves keretösszege ötvenmilliárd forint lesz ebben az évben, 2019-ben a folytatás előkészítésére két és fél milliárd forintot lehetett költeni. Idén és jövőre hazai és uniós pénzből összesen 1250 kilométernyi útszakasz korszerűsítését tervezi a szaktárca.

A legforgalmasabb sztrádaszakaszok felújítására szintén hazai forrás jut. Az M7-es Balatonvilágos és Zamárdi közötti, Letenye felé vezető oldala mintegy 3,4 milliárd forintból újult meg, így végig jó minőségű sztráda szolgálja az autósokat a szlovén határ irányába. Tavalyelőtt kezdődött az M1-es rendbetétele Budapest és Tatabánya között, ahol mindkét irányban összesen 71 kilométernyi szakasz újul meg 2020 végéig, több mint 22 milliárd forintból. Így összességében 2018 és 2020 között 110 kilométeren mintegy harmincmilliárd forint jut az M1-es és M7-es autópályák bizonyos szakaszainak felújítására.
A fenntartható gazdasági növekedés alapfeltétele az úthálózat bővítése is. Ez szintén alapvetően befolyásolja egy-egy országrész vagy térség gazdasági fejlődését, a helyiek életminőségét. A múlt esztendő rekordévnek számított a hazai közúti közlekedés fejlesztésében, ugyanis az eddigi legtöbb pénzből, összességében 566 milliárd forintból valósultak meg beruházások a Nemzeti Infrastruktúra-fejlesztő Zrt. irányításával. A gyorsforgalmi utak építése is jól alakult, hiszen több mint 150 kilométernyi négysávos útszakasz készült el, mintegy 270 milliárd forintból. Idén a tervek szerint újabb 160 kilométernyi gyorsforgalmi út létesül, a beruházások összértéke megközelíti a 390 milliárd forintot. A tavalyi év legfontosabb beruházása volt az M44-es Kondoros és Békéscsaba közötti 62 kilométeres gyorsforgalmi út megépítése, hazai forrásból. Ez azért is fontos, mert 2002 óta nem készült el egyszerre ilyen hosszban állami beruházásban épült gyorsforgalmi útszakasz. Ezzel a menetidő húsz perccel csökkent Budapest és a békési megyeszékhely között. A 21-es főút négysávosításának befejezésével magas szintű közúti kapcsolat jött létre az M3-as autópályától Salgótarjánig. Kaposvár színvonalas bekötésében is fontos volt a 2019-es esztendő, ugyanis az autósok már igénybe vehetik a 33 kilométeres és négysávos R67-es utat Kaposfüred és Látrány között, összeköttetést teremtve ezzel a somogyi megyeszékhely és az M7-es autópálya között. Az M2-es 2x2 sávos autóúttá történő fejlesztésével 20–25 perccel csökkent a menetidő Budapest és Vác között. Az M70-es már teljes hosszban négysávos kapcsolatot biztosít az M7-es és a szlovén határ között, és az M15-ös bővítésével Budapest és Pozsony között végig megvalósult a teljes értékű autópályás összeköttetés. Ezen felül már új csomópont köti be a 710-es főutat az M7-esbe Balatonaligánál, az észak-balatoni térség jobb megközelíthetősége érdekében.

Ebben az évben az M0-stól Abonyig elkészül az M4-es, és befejeződik a Berettyóújfalu és az országhatár közötti szakasz építése is. Megvalósul Eger színvonalas bekötése az M25-ös déli, M3-asig tartó szakaszának átadásával, és kiépül Sopron gyorsforgalmi kapcsolata az M85-ös Csorna utáni megépülésével. Zalaegerszeg és az M7-es közelében is elkészül az M76-os gyorsforgalmi út egy-egy szakasza. Célba ér az M0-s déli szakasza korszerűsítésének első üteme is, ami annyit jelent, hogy az autósok 2x3 sávon korszerű autópályát vehetnek igénybe. Az ITM stratégiai célja, hogy az ország bármely településéről harminc percen belül elérhetővé váljon egy négysávos útszakasz. Az útprogram 2016-os elindításának idején ez az elvárás a hazai települések kevesebb mint fele, a magyar emberek kevesebb mint háromnegyede esetében teljesült. A megvalósult és tervezett fejlesztésekkel a jövő év végéig ezek az arányok nagymértékben, a települések kétharmadára, a lakosság esetében 86 százalékra javulnak.