Gazdaság

Az öntözés közérdek

A törvényben meghatározott intézkedésekkel a minisztérium fontos szerepet vállal abban, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak

El kell mondanunk, hogy mi a különbség a társállat és a gazdasági haszonállat között

Az öntözés közérdek
„A társadalom egyre inkább elszakad a természettől”
Fotó: MH/Bodnár Patrícia

Egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást a decemberben elfogadott öntözési törvény – nyilatkozta lapunknak Nagy István agrárminiszter. Arról is beszélt, nem tudja elfogadni, hogy egyesek szerint csak a mezőgazdaság tehet az éghajlatváltozásról, a zöldek pedig veszélyes, képmutató és az európai gazdákat nehéz helyzetbe hozó cé­lokat tűztek ki.

– December elején fogadták el az öntözésről szóló törvényt, amiért a tárca sokat küzdött. Mi ennek a jelentősége?

– Ez 2019 legfontosabb törvényalkotási feladata volt az állattenyésztésről szóló huszonöt éves törvény módosítása után, ami alapjaiban határozza meg a mezőgazdaság következő évtizedeit. A törvény kimondja, az öntözés közérdek, jóval egyszerűbben, olcsóbban és gyorsabban jutnak a gazdák öntözési engedélyhez, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy a százhektárnyi termőföld öntözéséhez szükséges fejlesztések előkészítési költsége az új szabályozásnak köszönhetően ötmillió forinttal lesz olcsóbb, mint korábban volt. Ez nagy segítség, ahogy az is, hogy a törvényjavaslat egyszerűbbé és gyorsabbá teheti az öntözéshez szükséges vízjogi engedélyezési eljárást is a szakhatósági közreműködések átalakításával. Az öntözésfejlesztési terveknek megfelelő öntözés folytatása esetén pedig nem kell majd környezetvédelmi, természetvédelmi és talajvédelmi hatósági eljárásokat lefolytatni. A jogszabálynak köszönhetően az öntözésfejlesztési tervek pontosan meghatározzák, hogy mely területek alkalmasak az öntözésre, azokon milyen feltételekkel és technológiával lehetséges a gazdálkodás. A törvényben meghatározott intézkedésekkel a minisztérium fontos szerepet vállal abban, hogy az öntözéses beruházások megfeleljenek a környezetvédelmi előírásoknak.

– Ez azt jelenti, hogy választhatnak más módot is, csak akkor nem kapnak engedélyt?

– Azt a technológiát és műszaki megoldást ajánljuk mindenkinek, ami az adott tájra, környezetre, vízi adottságokra a legmegfelelőbb. Ahol például takarékoskodni kell a vízzel, ott a csepegtető öntözést ajánljuk, ahol a felszín alatti mód a megoldás, ott a kútból történő öntözést lehet ajánlani, ahol folyóvízből, csatornából, ott azt. Ezzel megint csak spórolunk a termelőknek, mert nem kell tervezőmérnököt keresniük. Fontos fogalom az öntözési szolgalom bevezetése is.

– Ez a szolgalmi joghoz hasonló?

– Részben, tűrnie kell a gazdának az öntözést segítő beruházást, akkor is, ha ő nem öntöz. Senki nem akadályozhatja meg, hogy a szomszédos területen öntözzenek, tűrnie kell, hogy a területén áthaladjon az ehhez szükséges infrastruktúra. Természetesen kártalanítás mellett, mert sérelem senkit nem érhet, a tulajdon szentsége sérthetetlen.

– Ez azt jelenti, hogy a folyamatot egy vagy két napra sem akaszthatja meg?

– Egy pillanatra se. Viszont támogatjuk az öntözési közösségek alakítását.

– Erre miért van szükség?

– Mert kicsik a földterületek, szabdaltak a táblák. Az öntözéses gazdálkodás nagy beruházási igénnyel és jelentős üzemeltetési költségekkel jár együtt. Öntözés esetén érvényes a méretgazdaságosság elve, nagyobb területen jobban megéri az öntözés, mert csökkennek a fajlagos költségek. Mindezeket figyelembe véve az öntözésfejlesztés céljából az együttműködések ösztönzése szükséges, amelynek érdekében megteremtjük az öntözési közösségek kategóriáját, és ösztönzőket kapcsolunk hozzájuk. Öntözési közösség alatt az agrárpolitikáért felelős miniszter által öntözési közösségként elismert, legalább kettő mezőgazdasági termelő részvételével az öntözési körzet területén létrehozott olyan öntözési tevékenységet vállaló jogi személyt (gazdasági társaságot vagy szövetkezetet) értjük, amely szántóföldi növénytermesztés esetén legalább száz hektár, zöldség-gyümölcstermesztés esetén legalább tíz hektár öntözését biztosítja. Az öntözési közösség formájának megválasztása során szem előtt tartottuk, hogy a törvényben meghatározott közösség megfeleljen a Vidékfejlesztési Pályázat (VP) feltételeinek. Az öntözési közösségek jogosultak a VP vonatkozó pályázatai által meghatározott támogatás igénybevételére; környezeti körzeti tervre; az öntözési igazgatási szerv által a vízjogi engedélyezési eljárásban nyújtandó képviseletre; az öntözési körzeten belül található harmadlagos művek üzemeltetésére.

– Ez a szám bölcsességre utal, ketten csak meg tudnak egymással egyezni.

– Nem véletlenül határoztuk meg ezt a létszámot. A törvény minden szempontja két aspektusból nézi a világot, a gazdák szempontjából úgy, hogy egyszerű, gyors és olcsó legyen. Hatósági oldalról pedig úgy, hogy megfeleljünk annak az elvárásnak, hogy felelősen gazdálkodjunk azokkal az értékekkel, amelyeket a jövő generáció számára meg szeretnénk őrizni – ilyen a vízbázis védelme a környezet és a talaj állapotának védelme. Ez a törvény összehangolja ezeket az érdekeket.

– Mekkorára akarják növelni az öntözött területek nagyságát?

– Ma nyolcvanhét és fél ezer hektárt öntöznek hazánkban. Ez európai átlagban nagyon alacsony, az öntözhető területek két százaléka, ugyanis az európai átlag nyolc százalék. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával együtt felmértük, mekkora az gazdák öntözési szándéka. Ebből kiderült, hogy ha az infrastruktúra lehetővé teszi, a gazdák mintegy négyszázezer hektáron vállalnák az öntözést. Ezért úgy ütemeztük a feladatainkat, hogy két év alatt elérjük, hogy az öntözött területek nagysága kétszázezer hektár legyen.

– Nem lesz gyors kicsit ez a tempó, nem túl nagy vállalás ez?

– Nem, mert a gazdák igényeit egybevetettük az egykor volt és működő, csak az évek alatt elhanyagolt csatornák, öntözési művek térképével. Azokkal kezdjük, akik ilyen helyen gazdálkodnak, ahol a nyomvonal és termelői szándék egybeesik. Hiszen a kormány által biztosított, tíz évig tartó évi tizenhétmilliárd forint támogatás komoly beruházásokat tesz lehetővé. Kiépülhetnek újra a csatornák, szivattyúházak, tározók.

– Mennyi új csatornát kell építeni?

– A jelenlegi igényt a meglévő nyomvonalakból ki tudjuk elégíteni.

– Hol van a legnagyobb igény az ön­tö-zésre?

– Ahol nincs víz. Nyírségben és a Duna-Tisza-közén a Homokhátságon, az intenzív növénytermesztőknél, Békés megyében és Szentes környékén.

– A víz értelemszerűen érinti a manapság divatos zölddolgokat. Németországban és Franciaországban viszont az ősszel több jelentős gazdatüntetés is volt, ahol a termelők azt mondták, náluk senki sem zöldebb, másrészt hagyják őket termelni, ne a városlakók írják elő nekik, hogy is kell azt csinálni. Erről mi a véleménye?

– Azt nem tudom elfogadni, hogy csak a mezőgazdaság tehet az éghajlatváltozásról. A gazdatársadalom érdeke, hogy óvja, védje a természetet, hogy hosszú távon fenntartható legyen a világunk. Nyilván a gazdatársadalomé, hiszen az ő kezükben van a talaj, és ők a leginkább kitettek az éghajlatváltozásnak, a termelés ugyanis a szabad ég alatt zajlik. Egyszerűen nem érdekük, hogy tönkre­tegyék a termelőeszközeiket, úgymint a talajt, a vizet és a hőmérsékletet. Elemi érdekük, hogy ezekkel a kincsekkel jól bánjanak, olyan mezőgazdasági megoldásokat alkalmazzanak, amelyek védik azokat. És ebben Magyarország élen jár.

– Hogyan, mert nem nagyon csapódik le a közbeszédben?

– Például egyre többet beszélünk a forgatás nélküli növénytermesztésről, hogy a szén-dioxidot megkössük a talajban. Komolyan foglalkozunk az erdőtelepítéssel, a fásítással, óvjuk a természetet, fellépünk az élelmiszer-pazarlás ellen. Támogatjuk a rövid ellátási láncokat, a helyi piacokat, hogy ne szállítsuk messzire az élelmiszert. Ezekkel az eszközökkel mind hozzájárulunk az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez. Igyekszünk megtenni mindent, hogy hosszú távon, biztonságos körülmények között éljünk és termeljünk is. De van egy nagyon fontos dolog, amiről beszélni kell. A társadalom egyre inkább elszakad a természettől, mindenki városban szeretne élni. Mindenki számára természetes, hogy a csirkemell ott van a tányéron, és mellette a különböző zöldségek. De azt sokan nem akarják tudomásul venni, ahhoz, hogy a csirkemell ott legyen a tányéron, le kell vágni az állatot. Ezért el kell magyarázni, hogy mi a különbség a társállat és a gazdasági haszonállat között. Hogy azért is tartunk állatokat, mert azok húsát el akarjuk fogyasztani. A közelmúltban több olyan civil mozgalom is alakult, amely a termelőket nehéz helyzetbe hozó célokat tűzött ki. Ilyen például a ketreces tojástermelés megszüntetése, aminek a szorgalmazói nem is gondolják át, hogy úgy háromszorosára nőne a tojás ára.
Emellett a nedves szalma miatt fokozottabban kellene küzdeni a szalmonellafertőzés ellen, aminek komoly humán egészségügyi következményei is lehetnének. Ráadásul a tojás a legolcsóbb teljes értékű fehérje, és ha ragaszkodnak a mélyalmos termeléshez, ettől megfosztanák a társadalom legszegényebb rétegeit. Hiba, ha azt gondolják, hogy ettől majd nem lesz olcsó tojás. Minden bizonnyal lenne, csak nem Európából, hanem Európán kívüli országokból származó. Az a céljuk, hogy ellenőrizetlen termelési körülményekből származó, nem nyomon követhető tojás érkezzen ide? Miért akarják az európai gazdák termelését ellehetetleníteni? Nem beszélve arról, hogy az éghajlatváltozás elleni küzdelmet sem szolgálja, ha sok ezer kilométerről kell Európába szállítani a tojást akár repülőn, akár hajón. Nem képmutatás ez?

– Erről a zöldeket kellene megkérdeznie, meg az elvakult állatvédőket.

– Nekik is meg kell érteniük, hogy egyensúlyt kell tartani a természet és az ember között, ezért kell a gazdáknak mindent megtenni, hogy a lehető legkíméletesebb termelési módokat alkalmazzák. Azért, hogy a jövő generációnak is élhető világot hagyjunk magunk után, mindenkinek meg kell érteni, hogy le kell mondani bizonyos dolgokról, legalább részben át kell alakítani az életünket.

– December elején ismét találtak, ezúttal Békés megyében, sertéspestissel (ASP) fertőzött vaddisznót. Azt is hallottam, hogy trükköznek a leadott tetemekkel, máshol lőtt állatokat adtak le, és felvették az utánuk járó támogatást. Igaz ez?

– Visszaélésekről nincs tudomásunk. Ha bárki ilyen jellegű információval rendelkezik, kérjük, hogy jelentse akár az országos főállatorvosnak, akár a Nébihnek, hogy utánajárhassanak. Az viszont biztos, hogy gyéríteni kell a vaddisznóállományt, hogy ne terjedjen tovább a sertéspestis. Ezért megemeltük a kilövendő kvóták mennyiségét is, és ezért támogatást is adunk a vadásztársaságoknak.

– Mekkora a támogatás mértéke?

– Huszonöt- és százezer forint között változik, attól függően, hogy alacsony vagy magas ASP-kockázatú térségről van szó, és függ a kilőtt állat korától és nemétől is. A betegség terjedése egyébként bizonyos vaddisznósűrűség alatt megállhat. Ezért továbbra is kiemelt célunk a vaddisznóállomány intenzív gyérítése a fertőzött területekkel határos területeken is. Az elérendő cél egy vaddisznó két négyzetkilométerenként.

– Ez nem túl magas szám.

– Nem, de a házisertés-állományt meg kell védeni, már csak azért is, mert a sertéshús­piacból minél hosszabb ideig a magyar gazdaság is szeretné kivenni a részét. Ehhez fegyelmezetten kell gazdálkodni, az állategészségügyi nívót emelni kell, és minden szabályt mindenkinek be kell tartani.

– Ebből úgy tűnik, hogy a sertéspestis vágta piaci rést ki tudjuk használni. Ez esetleg sertéslétszám-emelésre is lehetőséget adhat, hiszen az utóbbi időben nem nőtt túlságosan.

– Az élősertésexport dinamikusan növekszik, Romániában óriási a kiesés, és tőlünk vásárolják a tenyészanyagot. Kínában pedig az állomány negyven százalékát elvitte a betegség, ezért nő a húspiacunk is. Minden jel arra mutat, hogy a hazai állomány növekedésnek indulhat. És a sertéstartás gazdasági körülményei is régen voltak olyan jók, mint most. Előtérbe is helyezzük a következő uniós ciklus támogatásai között az állattenyésztési beruházásokat, a telep-korszerűsítéseket. Az a célunk, hogy a malacimportot kiváltsuk hazai tenyészetből származó malacokkal, ehhez viszont hat új kocatelepet kell létesíteni, amelyek kifejezetten hízóalapanyagot fognak előállítani.

– Mekkorák lesznek ezek a telepek?

– Tízezer férőhelyesek.

– És hol lesznek?

– Régiónként elszórva.

– Állami vagy magánberuházásokról lesz szó?

– Magánberuházásokról, és lehet majd pályázni a létesítésükre. Kértem az ágazatok képviselőit, vizsgálják meg azokat a piaci hatásokat, nemzetközi trendeket, hogyan kell növelni a broiler- és a tojóállományt, hogyan kell fejleszteni például a sertéságazatot, a gombatermesztést. Tehát már megvannak azok a paraméterek, amelyek mellett tudatosan tervezhetjük a következő uniós ciklus forráselosztását.

– Jól értem, hogy lentről jövő kezdeményezéseket igyekeznek támogatni?

– Igen. Szeretném végre elérni, hogy a gazdák ne arra pályázzanak, amit meghirdetünk, hanem azt hirdessük meg, amire a gazdáknak szükségük van.

– Az agrárpénzekről azonban még vitat-koznak…

– Még a központi költségvetés sincs meg, a szövetségkeresés időszakában vagyunk. Azt az alapelvet azonban már rögzítettük, hogy többet nem kérhetünk a gazdáktól kevesebbért.

– Említette a generációváltást. A szarvasi főiskola egyik kara azonban bezár. Ez nem befolyásolja hátrányosan a gene-rációváltást?

– A szarvasi intézmény az öntözés és az öntözésfejlesztési célokkal kapcsolatos feladatokat továbbra is betölti, meglesz a szerepe a felnőttképzésben és az átalakuló agrárfelsőoktatásban is.

– A oktatáshoz kapcsolódik az agrárdigitalizáció is. Ki kell művelni az új gazdálkodói réteget, vagy a gépek már eleve úgy készülnek, hogy digitális tudás nélkül nem lehet velük dolgozni?

– A kényszer nagy úr, és a munkaerőhiány, a gazdaságosság, versenyképesség egyaránt megköveteli, hogy minél jobban automatizáljunk, minél több robotot, precíziós készüléket, gépet használjunk. Ma már egy ötven-hatvan tehenes gazdaságban két fejőrobot öt éven belül megtérülő befektetést jelent. Érdemes haladni a korral, és beruházni. A robot mindennap ugyanolyan minőségben végzi el a munkát, kánikulában és szenteste egyaránt.

– Erre is lesz támogatás?

– Természetesen, a következő uniós ciklus mottója számomra az, hogy mindenki megtalálja a helyét a huszonegyedik században, mert a digitalizáció beköszöntött az agrá­riumban is.

– Megoldódik jövőre az osztatlan közös tulajdonviszonyok helyzete, vagy kell vele várni még egy kicsit, amíg ez a kérdés rendeződik?

– Az osztatlan közös földtulajdon az agrárium egyik legnagyobb, máig nem rendezett problémaköre. Ez a fajta tulajdonosi kényszerközösség több mint hárommillió tulajdonost érint, illetve több mint egymillió ingatlant, amelyek összterülete meghaladja a 2,4 millió hektárt. A 2012-ben indult ingyenes „kimérési” folyamat – amely csaknem ötvenötezer osztatlan közös tulajdonú föld jogi rendezését jelenti – tapasztalataiból kiindulva olyan megoldásokat kell kidolgoznia a jogalkotónak, amelyek a jelenleginél gyorsabb, egyszerűbb és olcsóbb módon juttathatják 1/1 arányú földtulajdonhoz az érintetteket. Emellett figyelnünk kell arra, hogy bármely érintett 1/1 arányú tulajdont szerezhessen, vagy az egyébként csak művelhetetlenül kis méretűként kialakítható ilyen arányú ingatlan helyett megfelelő pénzbeli kártalanítást kapjon. A másik fő cél tehát, hogy mezőgazdasági termelésre alkalmas méretű földek jöjjenek létre, átláthatóvá téve ezzel például az agrártámogatások igénylését, a használati viszonyokat, és javítva a termelés hatékonyságát. A minisztérium egy komplex javaslatcsomagot dolgozott ki az osztatlan közös földtulajdon fenti elvek szerinti megszüntetésére. Ennek lényegi eleme, hogy az érintett tulajdonostársakat kívánjuk arra ösztönözni, hogy alakítsák ki az 1/1-es földtulajdonokat, amelyhez több módszert is kínál majd a törvényi szabályozás. Nem állami beavatkozásra épülő szabályozást kívánunk tehát létrehozni. Terveink szerint 2020 tavaszán tárgyalhatja az Országgyűlés a törvényjavaslatot, és annak elfogadása esetén az év második felében megkezdődhet az osztatlan közös földtulajdon intenzív felszámolása. Fontos azonban, hogy csak akkor lehet eredményes bármely módszer, ha a jelenlegi fő kiváltó ok, az öröklés szabályozásán is változtat a kormányzat. Tehát szükségesnek tartjuk a vonatkozó szabályok olyan kialakítását, amelyek a jövőben gátját jelentik majd a földek elaprózódásának, az osztatlan közös földtulajdon „újratermelésének”.

– Hogyan értékelné az elmúlt évet?

– Az elmúlt két kormányzati ciklus eredményeinek, a gazdák és agrárvállalkozások eredményes munkájának köszönhetően a mezőgazdaság termelékenysége 2010 és 2018 között kétharmadával emelkedett, a harmadik legmagasabb értéket elérve az Európai Unióban. A területi termelékenységet jelző mutató – az egy hektárra jutó változatlan áron számolt bruttó hozzáadott érték – kétharmados növekedése uniós összehasonlításban is figyelemre méltó, a harmadik legmagasabb érték az Európai Unióban Belgium és Dánia után. A mezőgazdaság teljesítménye 2018-ban elérte a 2720 milliárd forintot, 2010 és 2018 között harminchárom százalékkal emelkedett, ezzel a legjobb eredményt érte el hazánk az Európai Unióban. Az elmúlt években jelentősen nőttek az agrárgazdaság beruházásai is: 2010 és 2018 között összessé­gében negyvenhárom százalékkal bővült a beruházások volumene, a magyar gazdálkodók 355 milliárd forintot költöttek fejlesztésekre 2018-ban, változatlan áron tizenegy százalékkal többet, mint 2017-ben. Az agrárium 2019-ben is jó évet zárt. A mezőgazdasági beruházások növekedési üteme 2019 első fél­évében tovább élénkült, meghaladva a tizenhét százalékos bővülést. Az sem elhanyagolható, hogy a nemzetgazdaság első féléves külkereskedelmi többletének – csaknem 1,7 milliárd euró – ötvennégy százalékát az agrárium adta. A mezőgazdaság beruházási hiteleinek állománya 2019 második negyedévének végén 10,3 százalékkal haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. Az MNB Növekedési Hitelprogram Fix konstrukcióján belül a mezőgazdaság részesedése csaknem huszonöt százalékot ért el. A nemzetgazdasági ágazatok közül a mezőgazdaságot jellemzi évek óta az egyik legalacsonyabb és folyamatosan csökkenő csődráta. Az élelmiszeripar beruházási hitelállományának éves bővülése húszszázalékos volt.

– És mire számít 2020-ban?

– Az időjárást sajnos nem tudom megjósolni, de ha minden jól alakul, akkor még jobb eredményekre.

Kapcsolódó írásaink