Gazdaság

„Kreativitásunk nemzetközi szinten is kivételes”

György László: Meg kell védenünk a gazdaságot az általánosnak tűnő európai lassulás káros hatásaitól, hogy a hazai bővülés felülmúlja az uniós átlagot

A magyar gazdaságstratégia egyrészt patrióta. Azokat támogatja, akik hozzájárulnak a fejlődéshez, egyúttal pragmatikus is, mert bár ismerjük a nagy elméleteket, és nem félünk tanulni az előttünk járóktól, döntéseinket nem a divatos ideológiák, hanem a józan ész és az intézkedések várható társadalmi hasznossága határozza meg – fejtegette lapunknak György László gazdaságstratégiáért és -szabályozásért felelős államtitkár.

„Kreativitásunk nemzetközi szinten is kivételes”
Dolgozunk a finanszírozási alstratégián a cégek tőkeellátottsága érdekében – mondta az államtitkár
Fotó: MH/Purger Tamás

– Milyen a magyar gazdaság jövője?

– Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) megalakulása már a tárca névválasztásában is üzenet volt a világ számára. Azt gondoljuk, hogy a huszonegyedik század fő kihívása a technológiához való alkalmazkodás. A technológia fejlődése gyökeresen változtatja meg az üzleti modelleket, a munkához való viszonyt. Erre pedig úgy tudunk felkészülni, ha innovatívan gondolkodunk. Ezért gazdaságstratégiánk arról szól, hogy képesek legyünk nemcsak saját adottságainkhoz igazodva megérteni és alkalmazni, ami máshol már bevált, hanem újat is kitalálni, érdemben növelni a hazai hozzáadott értéket. Az intézkedések célja mindig a családok javuló életminőségéhez való hozzájárulás. Hogy ez megvalósuljon, három dolgot kell elérnünk: tartós bérnövekedést, a munkahelyek stabilitásának megőrzését, valamint azt, hogy minél több erős – lehetőség szerint magyar tulajdonú – vállalkozás legyen az országban. E célok mentén a gazdaság jövőjének hét pillérét határoztuk meg.

– Melyek ezek a pillérek?

– Az első az energiafüggetlenségünk növelése, tiszta, okos- és megfizethető energia garantálása mellett. A második pillér, hogy Magyarországot az állampolgárokkal közösen tiszta országgá tegyük. Arra törekszünk, hogy a keletkező hulladékot anyagában és energiájában minél nagyobb arányban újrahasznosítsuk, úgy, hogy csak a lehető legkisebb fennmaradó rész esetében legyen szükség lerakásra. A cél az illegális hulladéklerakók felszámolása, hiszen az életminőségünket a környezet tisztasága nagymértékben meghatározza. A harmadik terület a tudásteremtő és innovációs képességeink megerősítését szolgáló, egyetemközpontú innovációs ökoszisztémák létrehozása. A gazdasági növekedés ugyanis a jövőben mindinkább a tudásra épül.

– Miben jelenik meg ez konkrétan?

– Olyan növekedési és innovációs pólusokat, vagyis gazdasági gravitációs központokat hozunk létre, amelyek új kapukat nyitnak meg a hazai és külföldi vállalatok előtt. Az egyetemek köré szerveződő, úgynevezett science parkokba huszonegyedik századi infrastruktúrát telepítünk. De nem feledkezhetünk meg negyedik elemként a digitális alapinfrastruktúránk és képességeink fejlesztéséről sem. A széles sávú internet lefedettségét tekintve hazánk már most is megelőzi az Európai Uniót, a 4G-lefedettségben, és gyorsaságban pedig az unió első hat országa közé tartozik. Ezért kiváló lehetőség, hogy a digitális infrastruktúrára építve Magyarország az elsők között teszteli az 5G-hálózat nyújtotta előnyöket és hatásokat. Az ötödik pillér a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Azon dolgozunk, hogy falvaink és új tudásközpontjaink a világ minden pontjáról könnyedén, gyorsan és biztonságosan elérhetők legyenek, és a Magyarországon előállított vagy értékesítésre szánt áruk gyorsan, költséghatékonyan és környezetkímélő módon jussanak el rendeltetési helyükre. Hatodikként megerősítjük a felnőtt- és szakképzési rendszert, hogy felkészítsük a magyarokat a jelen és a jövő követelményeire. Fontosnak tartjuk, hogy a legjobb oktatók oktassanak, a tanulók pedig a legfejlettebb technológiákkal ismerkedjenek meg a szakképzésben. A munkaerőpiaci igényeknek megfelelő képzési rendszer csak a cégek bevonásával valósulhat meg, a pályakövetés új gyakorlatai szükségesek ahhoz, hogy valódi értékkel bíró képzések legyenek elérhetőek a piacon. A hetedik és egyben utolsó pillér arra épít, hogy kreativitásunk nemzetközi összevetésben is kivételes.

– Sokat hallott megállapítás ez, de mire alapozza?

– Ezt igazolja egyebek mellett az is, hogy Magyarország az egy főre jutó Nobel-díjak számában a világ tizenöt legjobbja között van. A világhírű fizikus, Teller Ede úgy vélte, tudományos sikereit kifejezetten anyanyelvének köszönheti. A Magyarországon jelen levő külföldi vállalatok vezetőivel beszélgetve pedig visszatérő elem, hogy nyelvünkben, kultúránkban, szabadságszeretetünkben vélik felfedezni a magyarok kivételes tehetségének forrását. Adottságainkra pedig érdemes tudatosan építenünk. Ezért összpontosítjuk a tudományos, kutatási és innovációs képességeinket azokra a területekre, amelyek a magyarok számára fontosak, vagy ahol nemzetközi összehasonlításban már most is „jók vagyunk”, és ezért érdemes tovább erősítenünk őket. E területeken tud Magyarország igazán sokat nyújtani a nemzetközi közösségnek és a piaci szereplőknek, ezáltal hozzájárulva a magyar vállalatok megerősödéséhez, a magyar családok életszínvonalának tartós és fenntartható emelkedéséhez.

– Ennek érdekében jött létre a KKV Stratégia is.

– Igen, a kormány által elfogadott stratégia három kulcsszó köré szerveződik: megerősítés, elismerés és tehermentesítés. Utóbbi azt jelenti, hogy az adó- és bürokratikus terheket az észszerűség keretei között minimalizáljuk, és az egyszerűsítés jegyében az e-közigazgatást fejlesztjük. A megerősítést arra értjük, hogy a tudáshoz és a technológiához minden hazai kis- és középvállalkozás hozzáférhessen. A technológiaváltás elősegítésére az Irinyi-terv keretében azok a vállalkozások kaphatnak támogatást, amelyek megvalósított projektjeik hatására 27,5 százalékkal képesek növelni termelékenységüket. A megerősítést szolgálja továbbá a finanszírozáshoz jutás egyszerűsítése is. Az elmúlt kilenc évben ezermilliárd forintról ötezermilliárd forintra emelkedett a támogatott hitelek aránya a kis- és közepes vállalkozások számára, a kamatok pedig tizenháromról három százalék alá csökkentek.

– Ugyanakkor állítólag még mindig vannak olyan vállalkozások, akikhez a támogatások nem érnek el. Velük mi lesz?

– Dolgozunk a finanszírozási alstratégián, amely során azt vizsgáljuk, hogyan tudjuk hitelekkel és tőkével segíteni a magyar kkv-kat. Az elismeréssel szorosan összefügg az exportképesség javítása. Ennek érdekében hoztuk létre a Magyar Multi Programot, amely a megelőlegezett bizalomra épít, hiszen a kiválasztott cégek még nem multik, de megvan bennük a potenciál, hogy naggyá váljanak. Már most is exportképes termékekkel és szolgáltatásokkal rendelkeznek, csak a gyártott mennyiség világpiaci léptékben még nem elegendő. Az utolsó fontos terület a generációváltás támogatása. Célunk, hogy az adott cég alapítójának nyugdíjba vonulását követően a vállalatok lehetőség szerint családi, vagy ha ez nem megy, magyar tulajdonban maradjanak, de ha egyik sem megoldható, akkor minimális elvárásként olyan nemzetközi tulajdonos vegye át a céget, aki otthonának tekinti Magyarországot.

– Mennyire nyitottak a magyar gazdaság szereplői a kormányzati tervekre?

– A Modern Gyárak Éjszakája például harmadik éve működik, s az idén már több mint hetven vállalkozás nyitotta meg kapuit, kétszeresére nőtt a programokon résztvevők száma. A másik pozitív tapasztalatot a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával közösen tartott fórumok jelentették, a megyeszékhelyeken megrendezett beszélgetéseken több mint ezer vállalkozó mondta el véleményét a hazai vállalkozásfejlesztési intézményrendszerről. Jelentős részben e tapasztalatokra, visszajelzésekre építve, a gazdasági szereplők igényeit figyelembe véve dolgoztuk ki a már említett kkv-stratégiát. Az intézkedések tekintettel vannak arra is, hogy egyes kérdésekben a cégek nem feltétlenül fordulnának az államhoz, vagyis nekünk is másképp kell segíteni. Ilyen például a generációváltás kihívása is: itt az Utód-láss Alapítvány saját tapasztalatait bemutatva segíti a vállalkozásokat, a kormány pedig csak közvetetten támogatja ezt a társadalmi munkát.

– A magyar gazdaságpolitikát kétségtelen eredményei ellenére folyamatos támadások érték és érik mindmáig nemzetközi szinten. Hogyan lehet sikeresen érvelni a hazai intézkedések mellett úgy, hogy a tényeket szelektíven kezelő kritikusokat is meggyőzzük?

– A magyar gazdaságstratégia lényege két pontban összefoglalható: az egyik, hogy patrióta, a másik, hogy pragmatikus. Patrióta abban az értelemben, hogy azokat támogatja, akik hozzájárulnak a magyar gazdaság, a társadalom és a környezet fenntartható fejlődéséhez. Ide tartoznak a munkavállalók, a gyermeket nevelő családok, a külföldi működőtőke, amely technológiát, tudást hoz Magyarországra, és persze a hazai kis- és középvállalkozások, amelyek a magyarok több mint kétharmadának adnak munkát. Ugyanakkor gazdaságpolitikánk pragmatizmusa abban nyilvánul meg, hogy bár ismerjük a nagy elméleteket, és nem félünk tanulni az előttünk járóktól, döntéseinket nem a divatos ideológiák, hanem a józan ész és az intézkedések várható társadalmi hasznossága határozza meg. Az alapvetően világpiacban és globális megoldásokban gondolkodók számára érdemes nyilvánvalóvá tenni, hogy a nyitottságot mi is erénynek tartjuk – ez a pragmatizmus –, de ez az állampolgárok és a vállalatok számára sebezhetőséggel jár, amit a kormánynak kötelessége minimalizálni – ez meg a gazdaságpolitika patrióta vetülete. A korábbi évekhez képest a 2010 utáni időszak abban hozott változást, hogy a nyitottság mellett a sérülékenység csökkentésére is nagy hangsúlyt fektetünk. A bruttó külső adósságunkat felére csökkentettük úgy, hogy a külföldi működőtőke-állomány és az export is bővült.

– Nemrég tíz napot töltött az Egyesült Államokban, ahol a magyar gazdaságstratégiát mutatta be. Milyen visszajelzéseket kapott?

– Öt jelentős egyetemen jártam, beszéltem a kongresszusban, és előadtam a Világbankban is. Mindenhol nyitott és rugalmas vitakultúra fogadott. Ha állítottam valamit, és alátámasztottam számokkal, akkor azt nem vitatták. Amit nem értettek, arra rákérdeztek. Így egy nagyon jó és értékes párbeszéd alakult ki. Abból indultam ki, hogy az Egyesült Államokban azt tudják Magyarországról, amit a kinti sajtóban olvasni lehet, szóval innen nehéz lesz fordítani. Végül úgy fogtam ki a szelet a vitorlájukból, hogy azokra a közgazdászokra hivatkoztam, akik számukra mérvadók, és azt a globális problémát emeltem ki, ami őket foglalkoztatja. Elmondtam, hogy mi is onnan indultunk, ahonnan a görögök, ugyanazokat a tanácsokat kaptuk, ugyanazt a hitelt. A görögök kitartottak a tanácsok mellett, mára a bruttó hazai termékük (GDP) a negyedére zsugorodott. Ezzel szemben mi szakítottunk a külső iránymutatással, határidő előtt visszafizettük a hitelt, és a magyar GDP azóta harmadával növekedett. A következő évek feladata, hogy megvédjük a magyar gazdaságot az általánosnak tűnő európai lassulás káros hatásaitól. A kormány és az ITM azon dolgozik, hogy célzott intézkedésekkel a hazai bővülés tartósan legalább két százalékponttal múlja felül az uniós átlagot.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom