Erőművek nélkül nincs biztonság

Fenti cikkünkben és korábban is foglalkoztunk azzal, hogy bezárás helyett modernizáció mellett döntöttek a Mátrai Erőművel kapcsolatban. A modernizálást és átvételt kormánystratégia alapozza meg, magyar tulajdonba kerül, hogy megmeneküljön a bezárástól. A stratégia legfontosabb eleme az ellátásbiztonság. Palkovics László innovációs és technológiai miniszter pénteki sajtótájékoztatóján közölte, az erőmű kiemelkedő jelentőségű. Az áramimport aránya harminchárom százalék, ezt az arányt csökkenteni szeretnék, ezért sem zárhat be a Mátrai Erőmű.

Paks II. nélkül nincs hosszú távú biztonságos áramellátás – mondta el korábban lapunknak Süli János, a paksi atomerőmű két új blokkja tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Beszélt arról is, hogy az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellett szükség van egy olyan rendszerre is, amely az időjárás alakulásától függetlenül tud működni.  Hangsúlyozta, hogy az atomenergia és a megújuló energia kiegészíti egymást. A nemzeti energiastratégiát 2011-ben fogadták el, ami három lábon állást mond ki: atom-, megújuló és környezetkímélő módon felhasznált, hazai szénre alapozott villamos energia. Az időjárásfüggő megújuló energiaforrások mellett szükség van olyan rendszerre is, amely az időjárás alakulásától függetlenül tud működni, ez az ellátás folyamatosságának garanciája – mondta el a miniszter. „Ausztria szerencsésebb, mert rendelkezik vízerőművekkel, amelyek az időjárástól valamennyire függetlenek. Nekünk ilyen kapacitásaink nincsenek. Valójában tévhit, hogy az atomenergia mellett nem fér meg a megújuló energia. Említhetném példaként Csehországot, Franciaországot, de akár Németországot is. Pakson is hamarosan naperőmű épülhet. Persze nem az atomerőmű helyett, hanem mellette” – nyilatkozta Süli János a lapunknak adott interjúban. Decemberben, az Energiastratégia 2019 című szakmai konferencián a tárca nélküli miniszter megerősítette: a paksi atomerőmű nélkül nem teljesíthetők a klímavédelmi célok és nem biztosítható Magyarország biztonságos áramellátása. Kiemelte: a két új paksi blokk működése évente tizenhét millió tonna szén-dioxid kibocsátását teszi majd elkerülhetővé.

A Telepaks Médiacentrum tájékoztatása szerint majdnem négymilliárd forint támogatást kap Magyarország kormányától Paks fejlesztési célokra, erről is szó volt a decemberi ülés után néhány nappal összehívott rendkívüli testületi ülésen. Emellett tárgyaltak arról is, hogy elkezdődik az új városi uszoda és élményfürdő tervezése. A Paks II. beruházással megnövekszik a lakosság száma Pakson, a szakemberek elhelyezéséhez bővíteni kell a lakásállományt, amihez szükséges a teljes körű infrastruktúra felújítása, bővítése. A feladattal a PIP Közép-Duna Menti Térségfejlesztési Nonprofit Kft.-t bízta meg Süli János, a Paks II. beruházásért felelős miniszter. Elsőként a víziközmű-hálózat fejlesztési tervének elkészítése kezdődik, amihez 1,9 milliárd forint forrást biztosít a kormány. A támogatás igénybevételéhez szükséges volt, hogy a képviselő-testület elfogadja a megvalósításijavaslat-csomagot – tájékoztatott a legfrissebb helyi, a beruházást érintő hírekről a portál. Szintén csaknem kétmilliárd forintot ad a kormány az erőműépítéshez kapcsolódó fejlesztések tekintetében területvásárlásra az új városközpont kialakításához, valamint a Magyar Közút NZRt. tehermentesítő út mellé költöztetéséhez, helyén a tervezett integrált katasztrófavédelmi és igazgatási központ épül fel, mindemellett tanulmány készítésére a tervezett új városi sportlétesítmények – uszoda, sportcsarnok, jégcsarnok – megvalósíthatóságáról, fenntarthatóságáráról, valamint területvásárlásra lakóterület kialakításához a Pollack Mihály utcától északra. A sorrend egyben prioritást is jelöl – tudatta a Paksi Hírnök.

A portál arról is beszámolt, hogy a képviselő-testület 24,954 milliárd forint főösszeggel fogadta el 2019 februárjában Paks idei költségvetését. Ebben benne van a 8,017 milliárd forint kormányzati támogatás, valamint majdnem kétmilliárd forint értékben az euró­pai uniós pályázati támogatások, amelyek nélkül a főösszeg 14,333 milliárd forint volt. Ebből működtették biztonságosan, a korábbi magas szakmai színvonalon a városi intézményeket, finanszírozták a városüzemeltetést és láttak el a kötelezőkön túl nagyszámú önként vállalt feladatot – mondta Szabó Péter, Paks polgármestere az ülésen. Hozzátette, az adóbevétel hatmilliárd forint volt, aminek közel nyolcvan százalékát az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. által fizetett iparűzési, építmény- és telekadó tette ki. Beruházásokra és felújításokra 2,5-3 milliárd forintot tudtak fordítani, ami nagyon jelentős összeg – hangsúlyozta a polgármester, aki megerősítette: a mostani négymilliárd forintos támogatásból is újabb fontos fejlesztéseket tudnak megvalósítani.