Még vonzóbb lehet 2020-ban a nagyvárosok agglomerációja

Fordulóponthoz érkezett az ingatlanpiac, 2014 óta egyre nagyobb tranzakciószám és áremelkedés volt a jellemző. Jó befektetési forma volt az ingatlan, egészen 2019 nyaráig – mondta évértékelő sajtótájékoztatóján tegnap Kosztolánczy György, az Otthon Centrum (OC) vezérigazgatója. Rámutatott, ekkor indult a babaváró támogatás, és lépett életbe több családvédelmi intézkedés. Ezek egyből kivárást eredményeztek a piacon, akár hónapokra. Ugyancsak nyáron lépett be a MÁP Plusz, elterelve a befektetők figyelmét az ingatlanokról. Eközben az árak elértek egy lélektani határt, amikor már mindkét ügyfélkör drágállotta, ez szintén hozzájárult a piac nyár végi visszaeséséhez. Nem mellékes a vezérigazgató szerint az sem, hogy sosem nyaraltak még ennyien Magyarországon, mint augusztusban, ezt követően pedig szeptemberben sem talált magára a piac, a tranzakciószám a felére esett vissza a legnépszerűbb helyeken. Az utolsó negyedévben már közelít a tavalyi szintekhez a piac, a befektetők továbbra is kivárnak. Kevesebb a keresgélő, több a komoly vételi szándék – mutatott rá Kosztolánczy György. Jövőre sem várható komoly változás, de nincs is ok rá, hiszen a GDP és a reálbérek nőnek, szeretnének az emberek nagyobb ingatlanban, saját lakásban élni, sosem volt még ilyen kedvező kamatozású hitelrendszer. Tavasztól erősödhet ismét a piac. Lesznek sürgős eladások is, ha a befektetők látják a piac stabilitását, visszatérnek a frekventált részekre is. Összességében továbbra is stabil, működő piacot vár az Otthon Centrum, azzal a megjegyzéssel, hogy az agglomerációk éve lehet a 2020-as. Az árnövekedés ugyanis itt volt a legkisebb, ahol belátható közelségben van a munkahely. Soóki-Tóth Gábor az OC elemzési vezetője azt mondta, ezzel párhuzamosan minden évben vizsgálat tárgyát képezi az élhetőségi rangsor olyan objektív tényezők alapján, mint például a munkaerőpiac, a képzési lehetőségek vagy az ellátás színvonala. A KSH statisztikái alapján a huszonötezer főnél nagyobb településeket állítja sorba az OC elemzése, a legjobbhoz viszonyítva a többi települést. Minél nagyobb egy település, annál jobb az ellátórendszere, ami az árakra is kihat. Az ingázás, munkába jutás jobb lehetősége azonban inkább a kisebb és közepes városoknak kedvez. A vezető elemző rámutatott, jól látszik, hogy egyes települések az objektív mutatók ellenére alulárazottak, míg egyes külső kerületek árfekvése nem tükrözi a kapott pontszámaikat, ami leginkább annak köszönhető, hogy az ott élők egyedi szubjektív szempontokat tartanak fontosnak. A lakáspiacot koncentráltság jellemzi, a belvárosi kerületeken kívül öt nagyvárosi régió és néhány megyei jogú város áll a rangsor elején. Soóki-Tóth Gábor rámutatott, az átlagárak nagy szórást takarhatnak el, főleg családi házak esetében. A panellakás az átlagvásárló szemében ugyanis adott értékhatárokon belül lévő, viszonylag homogén termék. A legfontosabb eladhatósági szempont pedig továbbra is az elhelyezkedés.

A vidéki városok közül Veszprém és Eger ért el magas pontszámokat. A III. kerület például átlagos pontszámot kapott, azonban magas árszintet képvisel. Soóki-Tóth Gábor lapunk kérdésére elmondta, Csepel és Soroksár tekinthetők a legolcsóbb budapesti kerületeknek. Előbbivel kapcsolatban megemlített egy olyan trendet is, hogy az olcsóbb lakótelepeken magasabb a kiadott lakások száma. Budapest továbbra is vonzó célpont, azonban az ideköltözők később jellemzően az agglomerációban telepednek le, mivel zömében családi házas környezetből érkeztek a fővárosba.