Gazdaság
Visszafogottság az eurózónában
Negyedévről negyedévre változhatnak a növekedési kilátások a régióban, a jegybank célja, hogy továbbra is beruházásalapú maradjon a hazai gazdasági bővülés
Az elmúlt negyedévben enyhültek a globális recessziós félelmek, Németország sérülékenysége csökkent, alacsony, hosszan tartó növekedés jellemezheti az eurózónát és Németországot is, 1,3 százalék körüli növekedést várható a következő évekre – mondta tegnap Nagy Márton, a jegybank alelnöke. Hozzátette, az inflációs várakozások 1,2 százalék környékén vannak, az eurózóna esetén ez mélypontot jelent, ellenben a növekedési kilátások javultak. Kitért rá, hogy az Európai Központi Bank (EKB) legutóbbi ülése nemcsak az új elnök személye miatt volt fontos, folytatódik a mennyiségi lazítás, az EKB mérlege emelkedik, gondolkodik az inflációs cél újrafogalmazásán, 2020 elején felülvizsgálják a monetáris politikát is, amit 2003 óta nem tettek. A Fedtől sem várhatók már kamatcsökkentések.
Idehaza az inflációs pálya a fogyasztói árindex emelkedését követően fokozatosan mérséklődik, majd visszatér a háromszázalékos cél közelébe – mondta Nagy Márton. A rövid távú emelkedés, majd csökkenés az üzemanyag- és élelmiszeráraknak köszönhető. Az adószűrt maginfláció a jelenlegi szint közelében alakul, 2020 végétől csökkenésnek indulhat, és 2021–22-re három százalékra esik az infláció. A jegybank idénre és jövőre vonatkozóan is három és fél százalékra emelte a növekedési kilátásait. A növekedés mögött idehaza a beruházás áll, idén ez a ráta a GDP 29 százaléka lehet, ami a világon is a legmagasabb, és történelmi csúcs. A lakossági hitelállomány GDP-arányosan 15 százalékos, vállalatok esetén ez húsz százalék.
Nagy Márton rámutatott, az import növekedése látható, azonban emögött beruházás, és nem a fogyasztás áll, az alelnök szerint a fogyasztás jövőre sem emel importot. A Magyar Állampapír Plusz (MÁP Plusz) jó eszköz arra, hogy megtakarításra ösztönözzék a lakosságot. Cél, hogy ne legyen fogyasztásvezérelt gazdasági növekedés, hanem maradjon meg a beruházásalapú.
Idén is emelkedett a megtakarítási ráta, ez évente 3500 milliárd megtakarításállományt jelent, ennek jelentős része lakossági állampapír. A jegybank célja 2023 végéig11 ezer milliárd forintra növelni az állampapírállományt. Jövőre havi 113 milliárd forinttal nőhetnek a megtakarítások.
Nagy Márton kiemelte, a MÁP Plusz jelentős átrendeződést hozott a piacon, korai viszont fél év alatt a készpénzállomány csökkenésétvárni. A papírt eddig elsősorban a fővárosban vették, vidéken most indul meg az értékesítése. A készpénz növekedési üteme lelassult, az új termék funkciója más eszközökkel együtt a gazdaság stabilizálása.
Változatlan maradt az alapkamat
A növekedési kötvényprogram keretét az eddigi háromszázmilliárd forintról 2020. január elsejével 450 milliárd forintra emelik – tájékoztatott a monetáris tanács a Magyar Nemzeti Bank honlapján keddi kamatdöntő üléséről kiadott közleményében. A tanács nem változtatott az ülésen sem az alapkamat 0,9 százalékos szintjén, sem a kamatfolyosón. Az egynapos jegybanki fedezett hitel kamatát és az egyhetes jegybanki fedezett hitel kamatát 0,9 százalékon, az egynapos jegybanki betét kamatát pedig mínusz 0,05 százalékon hagyták – közölte a távirati iroda. A 2020 első negyedévére megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlanul, legalább három-ötszázmilliárd forinton rögzítették.
(PGI)
