Példát mutat Magyarország éghajlatvédelemben Európának

Magyarország azon 21 ország közé tartozik a világban, ahol 1990 óta úgy nőtt a bruttó hazai termék, hogy közben a szén-dioxid-kibocsátás 32 százalékkal, az energiafelhasználás pedig 15 százalékkal csökkent. Tavaly a GDP-növekedés Magyarországon 4,9 százalék volt, míg az ÜHG-kibocsátás 0,6 százalékkal csökkent. Magyarország tehát nemcsak a gazdasági növekedésben jár Európa élén, és haladja meg a bruttó hazai termék bővülése 2-3 százalékkal az eurózóna átlagos GDP növekedését, de egyben példamutató gyakorlatot folytat az éghajlatvédelem területén is. Hazánk az Európai Unió 2030-ig vállalt céljaival egyetért, mert ehhez megvan az uniós cselekvési terv és megvannak az ahhoz rendelt források.

A Kormány az uniós célkitűzéshez képest is többet vállalt. Vállaltuk, hogy a karbonmentes villamosenergia-termelés részaránya 2030-ig kilencven százalékra emelkedjen, amelyet a nukleáris kapacitások szinten tartásával, a megújuló villamosenergia-termelés ösztönzésével, valamint átfogó közlekedészöldítési programmal kívánunk elérni. A fentiekkel szemben az Európai Unió elvárása, hogy 2050-re összességében klímasemleges gazdasággal rendelkezzenek tagországai. Ahhoz, hogy Magyarország karbonsemleges villamosenergia-termeléssel rendelkezzen, a földgázfelhasználást teljes egészében kiváltsa, és a közlekedést teljes körűen elektromos alapra helyezze, mintegy ötvenezermilliárd forintra lenne szükség – ez éves szinten a GDP körülbelül 2-2,5 százalékát jelenti. Magyarország készen áll a klímaegyezmény aláírására, de természetesen feltételei vannak. Egyértelmű kitétel, hogy ne az emberekkel fizettessék meg a klímavédelem árát, fizessenek azok, akik a legnagyobb klímarongálók, ezek pedig a nagyvállalatok és a nagy szennyező országok. Rá­adásul ők húzzák a legnagyobb hasznot a növekvő szén-dioxid kibocsátásból. Az is fontos, hogy a családok által fizetett energia és az élelmiszerek ára nem emelkedhet. Emellett nem a szegényebb országoktól kell elvenni a pénzt, hiszen a gazdagabb országok nagyobb szennyezők, hazánk ezért ragaszkodik a kohéziós pénzek megtartásához. Egyértelmű tény az is, hogy atomenergia nélkül nem létezik hatékony kibocsátás-csökkentés, ezért az atomenergia használatát nem korlátozni, hanem támogatni kell.