Jövőre még fennmaradhat a gazdasági növekedés

– Milyen évet zár 2019-ben a Videoton, mekkora lehet az árbevétel?

– Az árbevételünk idén kis mértékben, de még növekedni tudott, körülbelül 188 milliárd forintra számítunk.

– Mi az, amiben alapvető változást hozott tavalyhoz képest az idei év?

– Eddig az exportpiaci lehetőségek bővültek, ez idén megállt, és jövőre valószínűleg tovább romlik a helyzet. A munkaerőpiac viszont némileg könnyebb lehet számunkra, ez a gazdaság belföldi piacra épülő részén múlik majd. Itthon a magas fogyasztás még egy–két évig fennmaradhat, így a bruttó hazai termék lendületes növekedése még egy ideig kitarthat, de ezt már nem az ipar, és különösen nem az ipari export hajtja.

– Mennyit fordítottak beruházásokra, és melyek voltak a legfontosabbak?

– Idén beruházásra kevéssel a korábbi évek átlaga felettit, körülbelül 5,5 milliárd forintot fordítottunk.

– Volt-e valamilyen akvizíció, és terveznek-e ilyet jövőre?

– Számos akvizíciós tárgyalás van, illetve volt folyamatban, de nem valósult meg ebben az évben jelentősebb. A kisebb termelő cégeknél érezhető az aggodalom, az útkeresés.

– Hogyan alakult a cégnél a munkaerő-piac? Mennyivel emelkedtek a bérek?

– Az év első felében rendkívül feszített volt, az év végére viszont érezhetően enyhült a munkaerőhiány. A keresetek nálunk tíz százalékot jóval meghaladó mértékben nőttek.

– Mint munkaadók, hogyan tudnak eleget tenni a két számjegyű béremelésből adódó kihívásoknak?

– Sehogy, illetve a korábbi pénzügyi tartalékok felhasználásával. Ekkora bérköltség-növekedés nem gazdálkodható ki, ennyivel nem lehet javítani a hatékonyságot. Az árfolyam a második félévben valamennyit visszahozott, de összességében csökkenni fog az eredményünk idén. Hitelünk továbbra sincs, a cash flow ezzel együtt is pozitív.

– A globális gazdasági enyhülés miként hatott a vállalatcsoport idei működésére?

– Nem finomkodnék: ami eddig történt, azt határozott lassulásnak nevezném, nem enyhülésnek. Ez az exportra dolgozó cégek köré-ben általánosnak mondható, gyakorlatilag mindenkit érint, kicsit, nagyot, multit, hazait egyaránt.

– A magyar gazdaság kiemelkedő növekedést produkál, viszont lehet rá számítani, hogy jövőre ez visszaesik, mint ahogy az export is. Hogyan készülnek fel ezekre a változásokra? A magyar gazdaság, illetve a magyar cégek hogyan tudnak erre felkészülni?

– A magas bérek és a magas fogyasztás miatt a bruttó hazai termék (GDP) növekedése még fennmaradhat jövőre. A kereskedelmi mérleg és különösen a fizetési mérleg tekintetében viszont szerintem már jövőre is bőven lesz elgondolkodni valónk. Arra, hogy a cégek hogyan tudnak felkészülni, nincs általános receptem. Mindenkinek folyamatosan újra kell értékelnie a kockázatait, figyelnie az őt érintő külső tényezők alakulását. Egészen biztosra vehető, hogy 2020-ban számos kellemetlen meglepetés ér bennünket. Azt nem tudom, hogy mik lesznek azok, de akkora a negatív értelemben vett kavarodás, hogy minden kockázatot nem úszhatunk meg.

– Mennyire romlott a jelentős béreme-lés miatt ön szerint az ország versenyképessége?

– A régióhoz képes némileg, a világhoz, különösen Távol-Kelethez képest nagyon sokkal. És Kínán kívül már más országok, például Vietnam is jelentős versenytárs lett.

– Véleménye szerint melyek a legnagyobb kockázatok a magyar gazdaságban, illetve globális szinten? Hogyan alakulhat a gazdaság 2020-ban és 2021-ben?

– Az eddigi növekedésünket öt–tíz éve egyértelműen az exportra dolgozó ipar hajtotta, és annak most igen negatívak a piaci kilátásai. Az ipari termelés tartósan zsugorodni fog, ezt a belföldi fogyasztás egy–két év elmaradással szerintem követi, és akkor a GDP növekedése is lelassul. Ha szerencsénk van, csak egy-két százalékra.

– Idén nyáron adták át új napelemparkjukat. Hogyan működik, és miképpen kívánnak részt venni a megújuló energiatermelésben?

– A napelemparkot kísérleti, tapasztalatszerzési céllal telepítettük, a 185 millió forintos bekerülési értékével nem számottevő, tizenkét–tizennégy év körüli megtérülést várunk tőle. Egyelőre korai értékelni. A mai szabályozási környezet mellett nincs értelme komolyabb méretűt létesíteni, ehhez országos, vagy inkább Európai Unió-szintű program kellene.

– Hogyan alakítja át a piacot az elektromos autózás?

– Ellentmondásos, mert csak a nagyvárosok problémáját enyhíti, a teljes bolygóét nem, sőt azt talán még rontja is. De nincs jobb, és a nagy autógyárak nagyon fogják erőltetni, nincs más választásuk, amióta Kína és 
az amerikai Tesla ráállt erre.

– A legnagyobb autógyárak munkahelyeket szüntetnek meg, a beszállítók milyen változásra számíthatnak, és hogyan készül fel erre a Videoton?

– Emiatt nem aggódunk. Autóipari tapasztalattal is rendelkező elektronikai gyártóként kifejezetten jól vagyunk pozicionálva. Az új beruházásaink is beváltak, korszerűek, és nem hitelből jöttek létre.

– A Gázexportáló Országok Fórumának előrejelzése szerint nem csökken az igény a jelenlegi energiahordozók iránt 2050-ig, csak az energiamix alakul át némiképpen. Ebből adódóan ön szerint elterjedhet olyan mértékben az elektromos autózás, mint amire a gyárak számítanak?

– Az autógyárak nem beszélnek nagy számokról ilyen tekintetben. Ugyanakkor hozzáteszem, hogy sok becslés van, de 2030–2050-re tíz–húsz százalékra teszik az elektromos autók arányát, ez a mai energiamixet nem befolyásolja érdemben.

– A BMW debreceni gyárában minden bizonnyal egyelőre nem lesznek elsőkörös hazai beszállítók. Milyen szerep jut a BMW esetében a magyar vállalatoknak?

– Én a magyar kormánytól származó hurrá-optimizmuson túl nem hallottam érdemi hírt sem a piacról, sem konkrétan a BMW-től, így nem tudom megítélni, hogy mekkora lesz mondjuk öt éven belül, és mit fognak ott csinálni. Azt pedig különösen nem, mire lesz szükségük a beszállítók esetében.