Gazdaság

Zöld megállapodás: sok a nyitott kérdés

A klímacélok elérésének többletköltségeit nem szabad az európai állampolgárokkal megfizettetni – figyelmeztetett Tóth Edina, fideszes EP-képviselő

Többnyire pozitív fogadtatásban részesült, de kritikát is bőven kapott Ursula von der Leyen bizottságának új klímavédelmi terve tegnap az Európai Parlamentben. A Fidesz–KDNP szerint biztosítani kell, hogy a többletköltségeket nem terhelik a fogyasztókra és a tagállamok igényeit is figyelembe veszik.

Zöld megállapodás: sok a nyitott kérdés
Ursula von der Leyen már a vita fele előtt elhagyta a termet, ezt többen kifogásolták
Fotó: European Parliament

Bemutatta tegnap délután az Euró­pai Bizottság (EB) az Európai Zöld Megállapodást (European Green Deal – EGD) az Európai Parlament rendkívüli brüsszeli plenáris ülésén. Ursula von der Leyen EB-elnök elmondta, a bemutatott straté­giával az EU gazdasága úgy tehető fenntarthatóvá, hogy az éghajlati és környezeti kihívásokból a szakpolitikai területek mindegyikén lehetőségeket kovácsolnak. Az EGD felvázolja, hogyan válhat Európa  - a világon elsőként - 2050-re klíma­semlegessé, miközben fellendül a gazdaság és javul az életminőség. Ehhez ütemtervet határoz meg, és vázolja a szükséges beruházásokat és a rendelkezésre álló finanszírozási eszközöket. Be fogják vezetni a “méltányos átállási mechanizmust” is, amely azokat a régiókat fogja támogatni, amelyek nagymértékben függnek a fokozottan szén-dioxid-intenzív iparágaktól. Von der Leyen felhívta a figyelmet, hogy a 2030-ra kitűzött jelenlegi célok megvalósításához körülbelül évi 260 milliárd euró többletberuházásra lesz szükség, ez a tavalyi GDP másfél százaléka. A vitában a felszólalók egy része kevesellte az EGD céljait, mások pedig a finanszírozását és megvalósíthatóságát kérdőjelezték meg. A belga zöldpárti Philippe Lamberts arra hívta fel a figyelmet, hogy az ökológiai átálláshoz szolidaritásnak is kell társulnia, hiszen  - ahogyan arra a francia sárgamellényesek is felhívták a figyelmet - munkahelyek szűnhetnek meg. Francia frakciótársa, Marie Toussaint kritikusabb volt: szerinte ez az EGD legfeljebb huszonöt éve lett volna aktuális, ma már többet kell tenni. A jobboldali Identitás és Demokrácia frakcióhoz tartozó Liga politikusa, Silvia Sardone kifogásolta, hogy csak a vita kezdetekor kapták meg egyáltalán a megvitatandó tervet és megkérdőjelezte annak megvalósíthatóságát. Ryszard Legutko, a lengyel kormányzó Jog és Igazságosság politikusa a reformkonzervatív ECR frakció nevében szintén megkérdő­jelezte a terv megvalósíthatóságát, felvetette, milyen hatással lesz az iparra, milyen “társadalmi költségei” lesznek, valamint a tagállami szuverenitás tiszteletben tartására is felhívta a figyelmet. A jobboldali Olasz Testvérek (FdI) politikusa, Pietro Fiocchi hangsúlyozta, az EGD értelmetlen, sőt kontraproduktív, amíg Európa nem nyeri meg a céljai­nak Kínát, Indiát és az Egyesült Államokat. A liberális Renew Europe frakcióhoz tartozó Momentum képviselője, Cseh Katalin ígéretesnek és ambiciózusnak nevezte az EGD-t. Úgy fogalmazott, az EB, az EP és a Renew frakció készen áll a célok teljesítésére, ám kérdéses, hogy az Európai Tanács is készen áll-e, hiszen három tagállam, köztük Magyarország “blokkolja a klímasem­legességi célokat”. A jobbikos Gyöngyösi Márton sürgette a bizottságot, hogy ne csak 2050-re, hanem már a ciklus végére is határozzanak meg célokat, hogy öt év múlva elszámoltathatóak legyenek.

A Fidesz–KDNP képviselője, Tóth Edina hangsúlyozta, a célok telje­sítéséhez olyan pénzügyi keretrendszert kell kidolgozni, ami a polgárok érdekét szolgálja, a többletköltségeket nem terheli a fogyasztókra. “Nem megengedhető, hogy az energia- és élelmiszerárak emelkedjenek” – emelte ki, hozzátéve, hogy figyelmet kell fordítani a legszegényebb uniós régiók támogatására. Tóth szerint az EGD-nek figyelembe kell vennie a tagállamok igényeit, valamint meg kell védenie a fogyasztókat és az unió versenyképességét.

Von der Leyen már a vita fele előtt elhagyta a termet, ezt többen kifogásolták is. A képviselőknek a vita végén Frans Timmermans, az EGD-ért felelős első alelnöke reagált. A holland szociáldemokrata igyekezett megnyugtatni a képviselőket, hogy hatástanulmányokkal készülnek, és felhívta a figyelmet, hogy bár a klímacéloknak vannak költségei, még többe kerül majd azonban, ha nem tesznek semmit.

Ma kezdődik az uniós csúcs Brüsszelben

A klímaváltozás és az Európai Unió hosszú távú költségvetése lesznek az Európai Tanács (ET) ma kezdődő, kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának fő témái. Az uniós állam- és kormányfők az előzetes napirend szerint véglegesíteni fogják az EU hosszú távú éghajlatváltozási stratégiájára vonatkozó iránymutatásaikat, amit majd jövő év elején az ENSZ illetékes titkársága elé terjesztenek. A fő cél a 2050-re kitűzött klímasemlegesség elérése. Megvitatják továbbá a többéves pénzügyi keretet (MFF), pénteken pedig euróövezeti csúcstalálkozót is tartanak, amelyen az eurozónán kívüli tagállamok vezetői is részt vesznek. Szintén pénteken egyeztetnek a Brexitről is. Charles Michel, az ET nemrég hivatalba lépett elnöke meghívólevelében egyebek mellett azt emelte ki, hogy „az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia a környezetvédelemben”, a klímasemlegességre való áttérés pedig új lehetőségeket teremt a gazdasági növekedésre, ám ehhez minden tagállam erőfeszítéseire szükség lesz. Michel felhívta a figyelmet, hogy elő kell teremteni a szükséges forrásokat és figyelembe venni a tagállami sajátosságokat. Hozzátette, a külpolitika is szóba kerül, így a kelet-ukrajnai helyzet és Afrika is.

Kapcsolódó írásaink