Kiemelkedő szerepünk van a vízválság elleni harcban

Számokban és tapasztalatokban is mérhetők az idei rendezvény sikerei. A világ 118 országból érkezett több mint 2400 vendég részvételével zajlott rendezvényen Kambodzsa miniszterelnöke, 28 miniszter, hat miniszterhelyettes és öt államtitkár volt jelen. Emellett számos nemzetközi szervezet és hat multilaterális fejlesztési bank képviseltette magát vezetői szinten, köztük az Ázsiai Infrastrukturális és Beruházási Bank elnöke is a résztvevők között volt. Ferenc pápa személyes – a köztársasági elnöknek címzett – üzenetében, António Guterres ENSZ-főtitkár pedig videóüzeneten keresztül köszöntötte a vendégeket – mondta lapunknak Kőrösi Csaba, a Köztársasági Elnöki Hivatal környezeti fenntarthatósági igazgatója. Kiemelte: a három nap során több mint száz kétoldalú találkozóra került sor, és öt megállapodást alá is írtak. A Budapesti Víz Világtalálkozónak az egyik fontos mellékrendezvénye a vízipari expó volt, amire a találkozó látogatói mellett még ezer fő volt kíváncsi. A magyar ügyfelek hétszáz üzleti találkozást bonyolítottak le, az üzleti megállapodások értéke eddig közel 26 millió euróra tehető.

A tapasztalatokkal kapcsolatban elmondta, hogy új világrend van kialakulóban, ezért a hagyományos gazdasági geopolitikai pozíciók mellé számításba kell venni a természeti erőforrások nem fenntartható használatának hatásait a nemzetközi erőviszonyokra. Hangsúlyozta: a vízválság elkezdődött, és már a fejlett, gazdag országokat is sújtja a víz valamelyik drámája. A vízválság egyre erősebb hatást gyakorol, és más jellegű, társadalmi és gazdasági problémákat is felerősít. A találkozó tapasztalatai szerint a problémákra van megoldás, mert a technológia villámsebességgel fejlődik – főleg ha a különböző tudományterületek egymás segítik. A tapasztalatok azt is mutatják, hogy a gyakorlatban nem valósultak meg megfelelően az előző években tett javaslatok. A célok azonban jók, és ismertek a szükséges teendők is –tette hozzá Kőrösi Csaba. „A továbbiakban fontos, hogy cselekvéseink és döntéseink hatását a jelenleginél sokkal szélesebb körben értelmezzük. Ha képesek vagyunk arra, hogy a döntéseinkkel kiváltott összes pozitív és negatív hatást számításba vegyük, akkor sokkal hatékonyabb lesz a vízválság elleni küzdelem” – emelte ki.

Kőrösi Csaba úgy véli, hogy a fenntartható vízgazdálkodáshoz kétszer ennyi tőkebefektetésre lenne szükség, de mivel a gazdasági és társadalmi élet más területein jelentkező pozitív hatások felismerése még nem megfelelő, ezért a kívánatosnál lassabb a tőkeáramlás. A nemzetközi vízügyi együttműködés intézményei még nincsenek felkészülve az érdekek szélesebb értelmezésére épített és a fenntarthatóságot előmozdító kormányközi kooperáció hatékony támogatására. Az igazgató konklúzióként kiemelte, hogy nem az eddigi javaslatcsomagokat kellene ismételni, hiszen már tudjuk, hogy mit kell tenni, hanem a jövőben a cselekvéseinkkel, döntéseinkkel létrehozott, illetve elfogyasztott értékeket kell tudni számításba venni és ehhez több tudomány eredményeit integrálni. A nemzetközi együttműködésekben rendszerszintű újragondolásra van szükség, hogy a vízalapú konfliktusokat elkerüljük. A legfontosabb hangsúlyozni, hogy a találkozó és a politikai visszajelzések egyértelművé tették, hogy a vízválság elleni harcban Magyarországnak helye és szerepe van.