Gazdaság

Fővárosi fejlesztések

A budapesti okosgazdaságot csak úgy teremthetjük meg, ha rávesszük a kereskedőketaz információ megosztására – nyilatkozta lapunknak Antal Attila

Bécsi mintára fejlesztenék a főváros tizenegy tematikus utcáját, ahol üzleti közösségeket hozna létre a Bevásárló- és Tematikus Utcák Menedzsmentje (BUM). A fejlesztés többek közt a Bartók Béla utat, valamint a Falk Miksa és a Ráday utcát érintené. Az innováció hatására fellendül az utcai vásárlási kedv, eltűnnek az üres kirakatok, szorosabb lesz a vállalkozók közötti együttműködés.

Fővárosi fejlesztések
Egyre több utca funkcionál közösségi térként
Fotó: MH

Az információátadás a fővárosi okosgazdaság kulcsa, ezért a jövőben erre összpontosítva fejlesztik tovább Budapest tematikus utcáit. A BKIK által működtetett nonprofit menedzsmentcég bécsi mintára szeretne szorosan együttműködő üzleti közösséget létrehozni a bevásárló- és tematikus utcákban.

Szerencsére egyre népszerűbbek a fenntarthatósági célok, az élhető környezet megteremtése, így nincs más út, mint a környezettel való együttműködés – mondta el lapunknak Antal Attila, a BUM Nonprofit Kft. igazgatója. Hozzátette: a közeg, amelyben élünk, értékes és véges. Ez a kiindulópont, hogy hatalmas kinccsel rendelkezünk, ezt tudjuk és vigyázunk rá. Nincs más opció, mint az, hogy nem erőltetjük azokat a tevékenységeket, amelyek egyre többet kivesznek belőle és megterhelik. Arra, hogy mit jelent pontosan a bécsi minta, a szakértő úgy fogalmazott, a vásárlás, a fogyasztás fogalma a plázákhoz kapcsolódik. Míg Budapesten egy bevásárlóutcára öt pláza jut, addig Bécsben egy plázára jut nyolc bevásárlóutca. A BUM igazgatója szerint a smart city-koncepció nem a plázák ellen, inkább a tematikus utcák mellett szól, amely közelebb viheti Budapestet Bécshez mind a turizmus, mind az élhetőség terén.

„Célunk egy olyan üzenet átadása a kereskedőknek, amellyel egymást segítik, összefognak, és közösen gondolkodnak, dolgoznak a közösségért. A vállalkozásoknak is fel kell ismerniük, hogy nem a mindenfajta kontroll nélküli fogyasztás ösztönzése és a tömegtermékek szórása a feladat, hanem a vásárlás erejét felismerve egy olyan közösségi tér kialakítása, amelyhez szolgáltatások, élményeket adó lehetőségek kapcsolódnak” – magyarázta Antal Attila.

Korábban foglalkoztunk már a vásárlásturizmus fogalmával, októberi interjúnkban Bata-Jakab Zsófia, a Magyar Divat&Design Ügynökség vezetője beszélt nekünk fenntarthatóságról, elvekről és a választás fontosságáról. „A divat- és dizájniparban egyre növekvő gazdasági és turisztikai potenciál rejlik. Cél, hogy Magyarországon a divathoz és a dizájnhoz kapcsolódó könnyűipari ágazatok elismertsége, sikere méltó legyen annak tradícióihoz, ezáltal hazánk a régió központjává válhasson ezen iparágak tekintetében. A turizmus szárnyal, Budapest sorra nyeri a kitüntetéseket, az egész ország egyre többet profitál a szektor bevételeiből. Az épített örökség és a kulturális programok mellett napjainkban egy város vonzerejét egyre jobban növeli a vásárlási lehetőségek széles és minőségi skálája. Egyre több turista jön konkrét céllal fővárosunkba, ugyanis egyre többen érdeklődnek a magyar kreatív termékek iránt” – mondta el Bata–Jakab Zsófia, aki az ügynökség vezetőjeként részt vesz a hazai vásárlásturizmus megteremtésében, fellendítésében.

Erre a feladatra vállalkozik a BUM Kft. is, úgy, hogy az a fenntarthatósági célokkal a legnagyobb egyetértésben és szimbiózisban jöjjön létre. „Nem a vásárlás és a kínálat ellen dolgozunk, hanem felismerve azt, hogy a vásárlás ma komoly erő és általános időtöltés a mindennapokban, szeretnénk hozzá olyan közösségi tereket teremteni, ahol úgymond árukapcsolással a környezetért és a közérzetért is tehetünk” – emelte ki a szakértő. Elmondta azt is, gyakorlatban úgy képzelik el, hogy még több kávézó, galéria, szabadidős parkok és színvonalas közösségi terek közt tölthessen el időt az, aki mindemellett vásárolna is. Az ember és a környezet egységéről szól a BUM Kft. koncepciója, amely a lakosságért és a turistákért együttesen épít élhető, hasznos és szép környezetet, nem rombolva, hanem megbecsülve és kiemelve a természeti adottságokat.

A smart street víziója nem egy új szolgáltatás a vállalkozók és a lakosság számára. Mi azonban most a kereskedők gondolkodásmódját szeretnénk hosszú távon megváltoztatni. A budapesti okosgazdaságot csak úgy teremthetjük meg, ha rávesszük a kereskedőket az információ megosztására. Ennek tökéletes alappillérei lehetnek a tematikus utcák, hiszen ebben a körben egyszerűen megoldható, sőt néhány utcában már most jól működnek az összefogások – mondta el Antal Attila, aki részletesen kitért arra is, hogy nem attól „okos” az utca, hogy digitálisan van kiírva minden, és mindenhol korlátlan wifi áll rendelkezésre. A smart city gondolatát jelenítik meg ezekben az utcákban, ember és környezet együttesének szem előtt tartásával. Az okosgazdaság alapja az együttműködés és az információ.

A budapesti okosutca-kezdeményezés egyik első, tesztjellegű projektje a Kibérelem.hu létrehozása volt, ami a kiadó üzlethelyiségek mellé gazdasági információkat is szolgáltat a vállalkozóknak. Ezen a felületen a jövőben konkurenciaelemzések és megtérülési számítások is szerepelnének, így a vállalkozók már keresés közben fel tudnák mérni, hogy a leendő üzletük az adott helyszínen mennyire lesz rentábilis. Jelenleg a cég egy szoftvert fejleszt, amellyel a vállalkozó segítséget kap ahhoz, megéri-e üzemeltetni, és hogyan éri meg működtetni vállalkozását. Az utcákon belüli gazdasági együttműködés tökéletes példája a Bartók Béla út, ami öt év alatt a szemünk előtt vált a világ legjobb ötven helyének egyikévé. A fejlesztéseket itt sem lehet megúszni, de tökéletesen látszik, hogy a vállalkozók közötti kapcsolat, a közös rendezvények és egy dedikált menedzsment meghozza az eredményt, nemcsak hírnévben, forintban is – tette hozzá Antal Attila.

Kapcsolódó írásaink

Már nem divat bármit is kidobni

ĀAki turkálóba megy, tudatosan dönt arról, hogy új életet ad egy ruhának, aki magyar tervezőnél keres egyedi darabokat, szintén tudatosan cselekszik, támogatja a hazai gyártást és a munkaerő foglalkoztatását

Divatból hulladék

ĀA nemzetközileg elismert tervezők a divatipar olcsó és elérhető darabjaival képtelenek felvenni a versenyt, a tömegtermékek a legtöbb esetben viszont hulladéktárolóba kerülnek