Gazdaság

A magyarok a hagyományos édességeket szeretik

Az unió új, 2021–2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell kapnia az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatásának – mondta Zsigó Róbert

A hazai édességgyártást kétszázötven vállalkozás és megközelítőleg ötezer foglalkoztatott adja. Az iparág jövőjének és versenyképességének egyik kulcskérdése az innováció és az új trendekre adott válaszok. Az édességgyártás fenntarthatóságáról és jövőképéről tartottak tegnap konferenciát Budapesten.

A magyarok a hagyományos édességeket szeretik
Zsigó Róbert: Jelentősen bővült az élelmiszeripar jövedelmezősége 2010 óta
Fotó: MH/Purger Tamás

„Minden évben tartunk egy ilyen konferenciát, azonban ez az első, ahol picit a jövőről is beszélünk, mert az egész élelmiszeriparra jellemző, hogy a fogyasztási szokások rendkívül nagy mértékben változnak. Extra elvárásokat támasztanak, így a termékeknek egyre inkább egyedi igényeket kell kiszolgálniuk” – mondta lapunknak Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. Hozzátette, hogy ugyanakkor az édességipar pont arról híres, hogy javarészt tradicionális termékei vannak, és a fogyasztók azokat szeretik. Ezt a kettősséget kell valahogy feloldani, erre keresik a válaszokat. Sánta Sándor kiemelte, hogy egye fontosabb az olyan alapanyagok használata, amelyekkel az iparág hozzá tud járulni a fenntarthatósághoz. Az elnök úgy véli, Mikuláskor különösen fontos erről a témáról beszélni, hiszen ez az időszak az édességfogyasztás csúcsa, és remek alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet az iparág fontosságára.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában elmondta: a magyar édességgyártásban kétszázötven vállalat csaknem ötezer embert foglalkoztat.

A szakágazat árbevétele tavaly meghaladta a 211 milliárd forintot, a nyereség pedig a kilencmilliárd forintot. Kitért arra is, hogy 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen bővült: az ágazat teljes árbevétele mintegy ötven százalékkal emelkedett, az export aránya az élelmiszeripari fejlesztési stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően szintén dinamikusan nőtt.

Az ezzel párhuzamosan emelkedő beruházási kedv a növekvő támogatásoknak is köszönhető. Míg a korábbi támogatási időszakokban nem jutott forrás az élelmiszeriparnak, addig 2014-től több mint háromszázmilliárd forint áramlott az ágazatba részben hazai, részben uniós forrásból. Az államtitkár szerint az unió új, 2021–2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell kapnia az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatásának, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartják a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelten kezelendő a fogyasztói tudatosság fokozása, a környezet­terhelés mérséklése, valamint a munkaerő, a szakképzés helyzetének a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása is.

Itthon tarolnak a csokimikulások

Nyolc és fél millió csokimikulást vettek a magyar fogyasztók több mint kétmilliárd forint értékben 2018. november–decemberben: ez ötszázalékos mennyiségi növekedést jelent 2017 azonos időszakához képest. Tarolnak a  tejcsokoládé-figurák, amiket jellemzően a hipermarketekben szerzünk be az ünnepi szezonban. A sajátmárkás mikulásédességek forgalmában kétszámjegyű növekedést regisztrált a Nielsen kiskereskedelmi indexe.

Kapcsolódó írásaink

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom