A magyarok a hagyományos édességeket szeretik

„Minden évben tartunk egy ilyen konferenciát, azonban ez az első, ahol picit a jövőről is beszélünk, mert az egész élelmiszeriparra jellemző, hogy a fogyasztási szokások rendkívül nagy mértékben változnak. Extra elvárásokat támasztanak, így a termékeknek egyre inkább egyedi igényeket kell kiszolgálniuk” – mondta lapunknak Sánta Sándor, a Magyar Édességgyártók Szövetségének elnöke. Hozzátette, hogy ugyanakkor az édességipar pont arról híres, hogy javarészt tradicionális termékei vannak, és a fogyasztók azokat szeretik. Ezt a kettősséget kell valahogy feloldani, erre keresik a válaszokat. Sánta Sándor kiemelte, hogy egye fontosabb az olyan alapanyagok használata, amelyekkel az iparág hozzá tud járulni a fenntarthatósághoz. Az elnök úgy véli, Mikuláskor különösen fontos erről a témáról beszélni, hiszen ez az időszak az édességfogyasztás csúcsa, és remek alkalom arra, hogy felhívják a figyelmet az iparág fontosságára.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában elmondta: a magyar édességgyártásban kétszázötven vállalat csaknem ötezer embert foglalkoztat.

A szakágazat árbevétele tavaly meghaladta a 211 milliárd forintot, a nyereség pedig a kilencmilliárd forintot. Kitért arra is, hogy 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen bővült: az ágazat teljes árbevétele mintegy ötven százalékkal emelkedett, az export aránya az élelmiszeripari fejlesztési stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően szintén dinamikusan nőtt.

Az ezzel párhuzamosan emelkedő beruházási kedv a növekvő támogatásoknak is köszönhető. Míg a korábbi támogatási időszakokban nem jutott forrás az élelmiszeriparnak, addig 2014-től több mint háromszázmilliárd forint áramlott az ágazatba részben hazai, részben uniós forrásból. Az államtitkár szerint az unió új, 2021–2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell kapnia az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatásának, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartják a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelten kezelendő a fogyasztói tudatosság fokozása, a környezet­terhelés mérséklése, valamint a munkaerő, a szakképzés helyzetének a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása is.