Varga Mihály: Magyarország nem támogatja a brüsszeli hatáskör-bővülést

A tárcavezető szerint egy újabb, uniós intézmény létrehozása előtt tisztázni kell annak szerepét és azt, hogy valós megoldást jelentene-e az európai polgárok biztonságának javítására.

Az Ecofin csütörtöki ülésének kiemelt témája volt a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés európai stratégiája - tájékoztatott Varga Mihály, aki elmondta, hogy magyar részről aggályos a felügyeleti funkciók EU-szintű intézményekre való áthelyezése. A felügyelet a közös szabályok betartása felett őrködne, de a magyar álláspont szerint a részletes, naprakész információkkal rendelkező nemzeti hatóságok hatékonyabban tudják kezelni az unió előtt álló kihívásokat - írták.

Varga Mihály elmondta, hogy a magyar kormány nem ért egyet a pénzügyminiszterek tanácsának azon határozatának megállapításaival, miszerint hazánk nem tett megfelelő intézkedéseket a jelentős eltérés eljárásában a költségvetési követelmények teljesítésére. Mint mondta: Magyarország jelenleg az Európai Unió leggyorsabban növekvő gazdasága, a kormányzati intézkedéseknek köszönhetően nemcsak kiegyensúlyozottá vált az államháztartás, a csökkenő államadósság mellett folyamatosan bővül a foglalkoztatás, nőnek a bérek is.

A tárcavezető a magyar álláspontot ismertetve a módszertani különbségekre is felhívta a figyelmet, és kiemelte, hogy a makrogazdasági és költségvetési folyamatok mellett az unió által diktált korrekciók szükségtelenül fékeznék a magyar gazdaság teljesítményét.

A pénzügyminiszterek megvitatták az EU fejlődő országok számára nyújtott nemzetközi fejlesztés-finanszírozás intézményi rendszerének átalakításáról szóló javaslatot is.

Varga Mihály a magyar álláspontról szólva kifejtette: a fejlesztések finanszírozását a tömeges migrációt kibocsátó országokban kellene növelni, a kiváltó okokra helyben megoldást találni beruházásokkal, munkahelyek teremtésével, infrastruktúrák kiépítésével - olvasható a közleményben.