Nőtt a kiskereskedelmi forgalom októberben

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom éves összehasonlításban az előző havi 8,5 százalékot követően. Az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 14,2 százalékkal nőttek az eladások, a textil, ruházati cikk és lábbeli eladások 6,5 százalékkal, a számítástechnikai és egyéb iparcikk üzletekben 6,4 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom. A használtcikkek értékesítése 6,2 százalékkal, a gyógyszerek, gyógyászati termékek és illatszerek kereslete 4,6 százalékkal haladta meg a tavaly októberit.

Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 6,2 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 37,6 százalékkal emelkedett.

Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékosra gyorsult a forgalom növekedése a szeptemberi 3,0 százalékról. Az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 3,1, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké pedig 4,3 százalékkal emelkedett.

Az üzemanyag vásárlások 5,4 százalékkal emelkedtek, a szeptemberi 6,1 százaléknál valamivel lassabban.

A kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 29 százalékkal emelkedtek.

Az országos kiskereskedelmi üzlethálózat, valamint a csomagküldő és internetes kiskereskedelem forgalma folyó áron 1098 milliárd forint volt októberben, április óta a hetedik hónapban haladta meg az ezermilliárd forintot, amire tavaly csak kétszer, az előző évben pedig az ünnepi vásárlások miatt egyedül decemberben volt példa.

Az országos kiskereskedelmi forgalom 44 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 39 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 17 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.

Az év első tíz hónapjában a naptárhatástól megtisztított és a nyers adat szerint egyaránt 5,9 százalékkal nagyobb volt a forgalom volumene, mint a múlt év azonos időszakában.

A KSH jelentése szerint októberben a kiskereskedelmi üzletek forgalma 6,2 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét.

A nem élelmiszer-kiskereskedelmi üzletekben 9,8 százalékkal nőtt a naptárhatástól megtisztított forgalom éves összehasonlításban az előző havi 8,5 százalékot követően. Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletekben 3,4 százalékosra gyorsult a forgalom növekedése. Az üzemanyag vásárlások 5,4 százalékkal emelkedtek, a szeptemberi 6,1 százaléknál valamivel lassabban.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője kommentárjában azt hangsúlyozta, hogy a negyedik negyedévben sem látszik lassulás a kiskereskedelemben, ami erős támasz maradhat GDP növekedési ütemének fenntartásához is. Idén a bérek kétszámjegyű növekedése miatt a reálbérek növekedése meghaladhatja a 7 százalékot, így folytatódhat a kiskereskedelmi forgalom dinamikus növekedése. Ennek mértéke idén 5,9 százalékra, jövőre 4,3 százalékra lassulhat a tavalyi 6,7 százalékról. A kiskereskedelemnek további lökést adhat az új lakások idén és jövőre várható átadási hulláma, valamint a családvédelmi akcióterv is.

Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában leszögezte: a kiskereskedelmi forgalom várakozásokat felülmúló növekedése továbbra is egyértelműen a nem élelmiszer-kiskereskedelemhez köthető. A háztartások kihasználják a kedvező anyagi helyzetüket, és nem látszik a tartalékolás sem a november végi akciók előtt, amely a novemberi kiskereskedelmi forgalmat vélhetően tovább erősíti majd. Az ING Bank vezető elemzőjét nem lepte meg, hogy az üzemanyag eladások visszafogottabban alakultak, ami összhangban van az árak emelkedésével. A kiskereskedelmi adat az első, a negyedik negyedév gazdasági teljesítményéről, és egyértelműen erős kezdetet jelez.

Virovácz Péter várakozása szerint a jó teljesítmény az év hátralévő részében is fennmarad, így az idei év egészét tekintve valamivel 6 százalék feletti átlagos növekedéssel számol a kiskereskedelmi forgalomban.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője a kiskereskedelmi forgalom stabil bővülését továbbra is az inflációt jelentősen meghaladó béremelkedéssel magyarázta. Az októberi adatból az is látszik, hogy a fogyasztás a negyedik negyedévben is a gazdasági növekedés fő húzóereje lehet, amely így ismét meghaladhatja a 4 százalékot.

A kiskereskedelmi forgalom növekedését 2020-ban nagyban befolyásolja majd, hogy hogyan alakul a bérek emelkedése. Bár a magyar munkaerőpiacot továbbra is a munkaerőhiány jellemzi, de a gyenge külső kereslet a cégeket óvatosságra intheti, azonban a bérnövekedés még így is dinamikus maradhat. A kiskereskedelmi forgalmon belül továbbra is látszik az internetes kereskedelem előretörése, ami az értékesítési módok átalakulását jelenti - fűzte hozzá.